Egyedülálló lehetőség óvodai és iskolai csoportoknak a Néprajzi Múzeumban

Egy nagylelkű szponzor támogatásának köszönhetően a Néprajzi Múzeum 2014. november 1-ig folyamatosan (nyáron is) ingyenes belépést biztosít minden magyarországi és határon túli óvodai, általános- és középiskolai csoportnak, amelybe hátrányos helyzetű gyerekek is járnak. A programban minimum tíz iskolás vagy óvodás és maximum két felnőtt alkotta csoportok vehetnek részt.

Az ingyenes csoportos látogatás ebben az időszakban a múzeum valamennyi kiállítására érvényes, és egyedülálló a magyar múzeumi életben, ezért szeretnék, ha minél többen ki tudnák használni ezt a kivételes lehetőséget.

A hivatalos tanév idején fogadónyilatkozatot tudnak biztosítani az ingyenes vasúti utazáshoz, nyári szünet idején is szívesen fogadnak csoportokat, de ebben az esetben az utazás költségeit a látogató csoportnak kell biztosítania.

A program ideje alatt megtekinthető kiállítások:

1. A magyar nép hagyományos kultúrája (állandó kiállítás)

2. Tollvarázs (2014. március 5. - 2014. június 9.

3. Bicikliváros (2014. április 14. - 2014. szeptember 28.)

4. Csendéletek a Székely Partiumban (2014. március 5. - 2014. augusztus 31.)

5. Megragadni a megfoghatatlant (2014. április 17. - 2014. június 29.)

6. Megvetés és önbecsülés (2014. június 21. - 2015. január 4.)

7. A miskakancsó (2014. június 27. - 2014. szeptember 21.)

8. Balla Péter emlékkiállítás (2014. szeptember 13. - 2015. január 5.)

Múzeumi kapcsolattartó:
Koltay Erika múzeumpedagógus
Tel.: 1/473-2439; 30/668-6614
Email: latogatas[kukac]neprajz.hu

Részletes információ: http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu2=746

Búza – kenyér – ÉLET

A Türr István Múzeumban 2014. március 5-től május 3-ig látogatható a Búza – kenyér – ÉLET című néprajzi kiállítás.

A tárlat azt a modern muzeológiai alapelvet követi, mely szerint „a modern múzeum kutatóhelyből bemutató térré alakult, amelynek kulisszái mögött éppolyan intenzív, értékteremtő kutatás zajlik, mint korábban, de ez nem vetül rá kényelmetlenül a néző és (mű)tárgy találkozására.”

A kiállítást rendező néprajzos muzeológusok, Szabóné Bognár Anikó és Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin célja az, hogy bebizonyítsák a közönségnek, a néprajzi tárlatok a vidéki múzeumokban is képesek megújulásra, a hagyományos témák is képesek újjászületésre, lehetnek érdekesek, eredetiek, sőt meghökkentők; és bizonyíthassák, hogy a néprajzi kiállítások nem feltétlenül „porosak”, hanem lehetnek kifejezetten szórakoztatóak, sőt attraktívak. A tárlat napjaink problémáit is feszegeti, látványos, újszerű megoldásokat felvonultató, igényesen kivitelezett, hasznos időtöltést nyújtó kiállítás.

A búza útját a földtől az asztalig bemutató kiállítás két párhuzamosan futó idősíkot, a 20. század első felét, és a 21. század első évtizedét rendezi egymás mellé. Mit keres a kiállításban a kasza mellett kombájn makett, a szakajtó mellett műanyag kelesztő tál, a teknő mellett robotgép? A paraszti kultúra használati tárgyai és mai „megfelelőjük” együttesen mutatják be –utóbbiak az előzőeket magyarázva, a 21. századi látogató nyelvére „lefordítva”-, milyen úton került, és kerül ma a kenyér az asztalra. A múzeumlátogatók kíváncsisága könnyen felkelthető, ha saját korával és személyes élettapasztalatával vetheti össze az elé tártakat. A régi és az új, a modern és az autentikus egymás mellettiségében egyszerre nyilvánul meg a párhuzamosság és az ellentét. A mai és a népi tárgykultúra közötti párhuzamok „emberközelivé” teszik a kiállítást, a modern eszközök beemelése által élettel töltődnek meg a hasonló funkciójú korabeli tárgyakat. Emellett a makettek és modellek, a kisméretű tárgyak a játék lehetőségét és otthonos érzését nyújtják a látogatóknak.

Bihari népdalgyűjtés kötetben és CD-n

Bencze Lászlóné dr. Mező Judit énektanár, karvezető, népzenekutató 1974–1980 között gyűjtött népdalokat 21 bihari faluban. Annak idején a berettyóújfalui Bihari Múzeum egy válogatást jelentetett meg a Bihari Dolgozatok sorozatában, amely aztán – a folyamatos érdeklődés miatt – két kiadást is megért. Több mint egy évtizede azonban már csak antikváriumban lehet rábukkanni egy-egy példányra.

2008-ban a Dialekton Népzenei Kiadó a gyűjtés hanganyagának egy részét egy CD-n tette közzé Fellegzik az idő címmel, amelyet 2009-ben egy újabb követett (Hallottátok hírit…). A harmadik CD 2013-ban jelent meg Bencze Lászlóné 80. születésnapjára. Ez a lemez melléklete a Vetettem violát című kötetnek, melyben mindhárom korong anyaga (összesen 131 népdal) szerepel kottával. Legnagyobb számban szerelmi témájú énekeket, katona- és pásztordalokat találunk a gyűjteményben, de megjelennek benne a rabénekek, balladák, a betyár- és summásdalok is.

Családi nap fekete-körös-völgyi vendégekkel a Néprajzi Múzeumban

2014. február 1-én „Nincs párja Tárkánynak tán az egész világon.” A Fekete-Körös-völgy ismeretlen világa címmel rendezett családi napot a Néprajzi Múzeum. Az egész délutánt felölelő programban aktívan vettek részt református lelkészük vezetésével Köröstárkányból érkező hagyományőrzők is, akik többek között népdalaikból és máig élő népszokásaikhoz kötődő énekeikből mutattak be egy csokorra valót, valamint viseletükkel is megismerkedhettünk.

 „ A Fekete-Körös, vagy a hogy a nép ejti: „Kerezs”, a Hármas-Körös középső ága, mely Tenkénél hagyja el a hegyeket, s Gyulánál egyesül a Fehér-Körössel. Fekete-Körös völgy alatt tehát a folyó Tenkén felüli szakaszát értjük. Ez a szakasz is két jól elkülönülő részre oszlik. A felső tág, katlanszerű völgyet Belényesújlaknál töri át a Fekete-Körös és mintegy tíz kilométer szakaszon szűk szoroson folyik át, s csak Sólyomnál ér ismét síkságra. Ez az alsó völgy már itt, Kezdeténél is elég tágas, de Tenkéig egyre jobban szélesedik, s szinte észrevétlenül megy át az Alföldbe.”

A környéket a magyarság már a kora Árpád-korban megszállta, falvait a folyó közelében építette fel. A török időkben, különösen Nagyvárad 1660-as eleste után lakossága azonban igen sokat szenvedett és meggyérült. A 17-18. század folyamán románok telepedtek helyükbe, ekkor alakult ki a ma is jellemző etnikai kép.