A Révész István Helytörténeti Gyűjtemény Dunakeszin
„Dunakeszi Budapest északi szomszédvárosa. Egyik része, Alag 1910-ben lett önálló község, majd 1950 után a település összevontan újra Dunakeszi néven éli életét. Lakossága területi megosztásban, különbözÅ‘ társadalmi rétegeket képviselve, más és más szokásrendszerben élt. A település Å‘si részén mezÅ‘gazdasággal, az alagi részen a XIX. század végétÅ‘l versenylovak trenírozásával, versenyeztetéssel foglalkoztak, a Gyártelepen (Műhelytelepen) 1926-tól a MÁV FÅ‘műhelyben jelentÅ‘s számú ipari munkás dolgozott. Az 1950-es évektÅ‘l a kép erÅ‘sen megváltozott. A földtulajdon elvesztése a gazdáktól életmódváltoztatást követelt. A település iparosodása, illetve az épülÅ‘ lakótelepek egyre több embert vonzottak az ország minden részérÅ‘l.” [1]
A Révész István Helytörténeti Gyűjtemény Dunakeszi egyik legrégebbi épületének, a Szent Mihály római katolikus templom szomszédságában, két tornyának árnyékában található. Hat helyiségben elhelyezett állandó kiállítása Dunakeszi és Alag múltját, az itteni paraszti és lovas életet mutatja be az érdeklÅ‘dÅ‘k számára. Az elsÅ‘ helyiségben a dunakeszi paraszti világ legfÅ‘bb megélhetési eszközeit, a (mezÅ‘)gazdaságban használt eszközöket mutatja be.[2] A második részben Dunakeszi történetének évszázadai elevenednek meg: az újkÅ‘korszaktól egészen napjainkig. A harmadik szobába lépve Alag és az alagi lóversenyek világába pillanthat be az érdeklÅ‘dÅ‘.
A következÅ‘ helyiség a „Mesterségek szobája”, amely a régi falusi mesterségeket, illetve Dunakeszi elsÅ‘ két ipari létesítményét, az 1917-ben megnyitott konzervgyárat, továbbá az 1926 óta működÅ‘ MÁV FÅ‘műhelyt (ma: Dunakeszi Járműjavító Kft.) mutatja be az érdeklÅ‘dÅ‘knek. Az ötödik helyiség egy hitelesen berendezett dunakeszi paraszti szoba képét nyújtja, melyben sublót áll, kegytárgyakkal, felette tükör, mellette kétoldalt a jellegzetes, nászajándékba kapott tárgyakkal. Külön élményt jelentenek a legkisebbeknek az itt elhelyezett régi játékok és a 24 darabos keszi viseletbe öltöztetett babákból álló esküvÅ‘i menet. Az ezt követÅ‘, utolsó rész egy dunakeszi konyhába kalauzolja el az érdeklÅ‘dÅ‘t.
ElérhetÅ‘ségeink:
Révész István Helytörténeti Gyűjtemény
2120. Dunakeszi, Szent István utca 48.
E-mail: Ezt a cÃmet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Telefon: +36 70 866 9089
FB: https://www.facebook.com/RIHGY
A látogatáshoz elÅ‘zetes bejelentkezés szükséges!
[1] Szakáll Lászlóné: A Révész István Helytörténeti Gyűjtemény. In: Dunakeszi Helytörténeti Szemle I. évfolyam 1. szám 11-12.
[2]A paradicsom nagyobb arányú termesztése Budapest környékén indult meg az 1870-es évektÅ‘l. Termesztését a fÅ‘várostól északra levÅ‘ területen, a Duna mellékén a paradicsomkultúra felvirágoztatásában vezetÅ‘ szerepet játszó három település, Dunakeszi, Fót és Rákospalota lakossága a szerbektÅ‘l tanulta meg, majd hamarosan ellátta a fÅ‘város piacait. (Hála József: Paradicsomtermesztés Dunakeszin. In. Kerekes Dóra (szerk.): Dunakeszi története I. Dunakeszi, 2017. 345-350.)