Szerelmi varázslat Szent András éjszakáján
„Párnámat rázom, Szent Andrást várom…” – Népszokások és hiedelmek az „igazi férfi” körül
Népszokásaink közül a legérdekesebbek és ma is igen sok helyütt érvényben levÅ‘k a szerelmi varázslat erejéhez fűzÅ‘dÅ‘ hiedelmek, babonák. Szent András éjszakája az egész országban mindenütt a szerelmi varázslat ideje. FÅ‘ként leányok, sÅ‘t — csaknem kizárólag pártában lévÅ‘ hajadonok mesterkednek Szent András éjjelén azon, hogy András, a szerelmesek pártfogója elhozza nekik az »igazi férfit«. Faluhelyen nincsen olyan lányos ház, ahol Szent András estéjén ne sütnének sós kalácsot, vagy ne készítenék elÅ‘ izgalomteljes várakozással a tükröt és vizes poharat, amelyek ilyenkor a varázslat csudatévÅ‘ eszközeinek számítanak...
Az ország legtöbb vidékén Szent András napján böjtölnek a leányok késÅ‘ estig, akkor maguk sütötte, erÅ‘sen sózott kenyérbÅ‘l egy harapást esznek s a többit egy pohár vízzel együtt székre, asztalkára, ágyuk mellé helyezik. Az a legény, aki álmukban megjelenik és eszik a kenyérbÅ‘l, vagy inni ad nekik a vízbÅ‘l, az lesz a párjuk... Ennek a sós kenyérevésnek és pohár víznek többféle változata van a szerelmi varázslatban. Baján például az a leány, aki meg akarja tudni, hogy ki lesz a férje, egész nap böjtöl, este megsóz egy darab kenyeret, majd lefekvés elÅ‘tt imádkozik három Miatyánkot és három Üdvözlégyet, utána harap a kenyérbÅ‘l, s a megmaradt darabot kis tükörrel együtt a párnája alá helyezi. Ha éjfélkor beletekint a tükörbe, meglátja benne jövendÅ‘belijét.
Az algyÅ‘i leányok megfordítják párnájukat
A leányok AlgyÅ‘n is böjtölnek, este megmosakodnak, de — nem törölköznek meg. Lefekvés elÅ‘tt háromszor megfordítják párnájukat s közben ezt a »varázsigét« mormolják: Párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa meg a jövendÅ‘beli párom! S az a férfi, aki álmukban megjelenik, vezeti majd oltár elé Å‘ket...
Nagyon érdekes népszokás az is, hogy András éjszakáján bizonyos diszkrét férfi alsóneműt tesz az eladó lány párnája alá s álmában egész bizonyosan meglátja Å‘t. Ez a népszokásdivat ma is Baján és Erdélyben is sok helyütt, ahol valóságos »rablóhadjáratot« vezetnek a leányok egyes legényes házhoz, a szükséges ruhadarab megszerzése céljából…
Szabolcsban András estéjen a leányok a kút környékét bevetik kendermaggal és egy férfi ruhadarabbal megboronálják. Amelyik legény éjszaka, álmukban megjelenik, az lesz a vÅ‘legényük. Sok helyütt alkalmazzák a jegygyűrűt is a varázslathoz. Özvegyasszonytól, lehetÅ‘leg a falu legöregebbjétÅ‘l kölcsönkérik jegygyűrűjét és a Szent András éjszakáján másutt is használt vizespohárba ejtik. Éjfélkor aztán belenéznek a vizespohárba, és a jegygyűrű keretében meglátják annak a legénynek arcát, akire szívük vágyik...
Rendkívül érdekes, hogy a szerelmi varázslattal kapcsolatos Szent András-napi népszokásaink fÅ‘bb vonalukban megtalálhatók a svédeknél is. Lagerlöff Zelma. az északiak nagy mesemondója írja le egyik munkájában, hogy a leány, aki jövendÅ‘belijére kíváncsi, sós kalácsot süt este s lefekvés elÅ‘tt elfogyasztja. Egy pohár vizet is készít az ágya mellé, és aki álmában a vízbÅ‘l innia ad, az lesz a mátkája. Másutt a pohár vízbe tett jegygyűrű esete is elÅ‘fordul, mint a szerelmi varázslat csodatükre, amelyben éjfélkor megjelenik a jövendÅ‘beli vÅ‘legény arca. Lagerlöff Zelmánál azonban ezek a szerelmi varázslatok szilveszter éjszakájára esnek és nem Szent Andrással vannak összefüggésben. Ez az eltérés azonban talán annak tudható be, hogy Svédország nem katolikus ország s a szentek tisztelete nem olyan elterjedt. Viszont a szerelmi varázslat formájának a mienkkel közös pogány Å‘sforrására utal...
András, az igaz Ember
Szent András élete, legendaköre semmiféle jogcímet nem ad arra, hogy a szerelmi varázslattal összefüggÅ‘ népszokásainkat az Å‘ személyével hozzuk kapcsolatba. Bálint Sándor egyetemi magántanár, a kiváló népszokáskutató szerint a kereszténység elÅ‘tti képzetek tapadnak Szent András-napi néphiedelmeinkhez. November utolsó napján mifelénk már mindenütt beköszöntött a tél, közeledik a téli napfordulat ideje, amelyet az Å‘sidÅ‘kben minden primitív nép megünnepelt a maga módján. Az éjszakák a leghosszabbak, tehát ez az idÅ‘szak a legalkalmasabb a varázslatra, az álmok magyarázgatására. Minthogy azonban az Egyház annakidején, újonnan megkeresztelt híveinek a pogány bálványok ellenében a szentek segítségül hívását ajánlotta: a néphit a maga babonás kívánságait és megnyilatkozásait sokszor hozza vonatkozásba a babonás dátum napjának védÅ‘szentjével, s annak csodatévÅ‘ erejével. Nemcsak közbenjárását kéri, de ugyanakkor mágikus hatalmat is tulajdonit neki. Így juthatott Szent András ahhoz, hogy a magyar népszokások legérdekesebbje: a szerelmi varázslat az Å‘ nevéhez kapcsolódott.
Más utalásokat is találhatunk ennek az érdekes kapcsolatnak magyarázására. Maga a név: András görög szógyökerében »férfit« jelent, tehát a néphit költÅ‘i szimbolizáló készsége Szent András éjszakáját a Férfi, az igazi, egyetlen élettárs megjelenésének misztikus ünnepévé avatta. Ezen kívül Szent András miséjének Benedictusa is így kezdÅ‘dik: »Concede nobis hominem iustum —Add nekünk Uram az Igaz Embert«... Az Igaz Ember, vagy igaz férfi a népszokások kedves, poétikus megjelenítésében a szerelmi szomjúság eloltására szolgáló tiszta vizet nyújtja át a házasságra váró hajadonnak. A sós kalács, vagy vastagon besózott kenyérszelet elfogyasztása valóságos, fizikai szomjúságot idéz elÅ‘, s a szomjas leány — egy pohár vízrÅ‘l álmodik. És Szent András: folkloreakban a szerelmesek pártfogója csak az Igazit, a jövendÅ‘beli komoly élettársat bízza meg a szomjúság eloltásának lovagi szolgálataival. Aki nem hiszi, — próbálja meg ...
Forrás: Délmagyarország 1941. 17. évfolyam 274. szám 5.