Esztergom megyei helynév magyarázatok II.
Ezen kisded megyébÅ‘l, mely törvénykezésileg csak két járásra van osztva az eddig közlött helynév magyarázatok gyarapítására, gyűjteményünkbÅ‘l még a következÅ‘ket közöljük.
Búcs helység. Nevét némelyek szerint Búcsú vitéztÅ‘l kapja, mások szerint pedig azon körülménytÅ‘l, hogy itt Búcsújáró hely volt.
Csév helység. Lenkey szónyomozása szerint, Csév-csÅ‘-árok, régen Vízfogó. Ezen hely vagy árokkal volt körülvéve, vagy gazdászati szempontból cseves-csöves vetemények helye volt.
Dágh helység. Régi hely, rómaiak alatt itt állott Quadriburgum nevű erÅ‘d. A hely nevét némelyek a zsidóból származtatják, jelentése: hal, és itt halastó létezhetett. Magyarban Dagh-dagály emelkedettség, és így ezen helyen dombos, hegyes vidéket kell keresni.
Ebed helység. Régi hely, említi már egy 1378-ban kelt oklevél. — Monda szerint ahol a király és királyné átutaztak, ott a népnek ingyen ebéd adatott, ezen hely is egy alkalmi ebéd emlékezetére neveztetett el. - MegerÅ‘síteni látszik ezen mondát Stephán V. A. 1271. Nyelvészi szempontból is Ebéd - Evés, a szóban a d. betű az ragaszték, mely a határidÅ‘t jelzi, melyben az evés történik.
Kural helység. Régi helység, 400 év elÅ‘tti határmérési levelek szerint kuriális telek volt. KésÅ‘bb 1712-ben benépesítetvén, miután a kapott helyeket, kuriának nevezték el, errÅ‘l az egész falu kurial nevet vett fel, — mások szerint a kurialis szó rövidítése: kurial, elferdítve kurád.
Maróth helység. Nevét a híres (Mén) maróth tiszteletére vehette fel, kinek leányát Zoltán vezér vette el, és kirÅ‘l költÅ‘ink énekelnek. Maróth-Mart: part, így Vörösmart, vörös part stb.
Nána helység. Nevét Battyáni szerint, Nána királyi fÅ‘lovász mestertÅ‘l kapta, kirÅ‘l emlékezik egy 1057-be költ oklevél „Nána fuisse agazonum magistrum,“ —több ily nevű helyek, ahol királyi ménesek tartattak, róla neveztettek el. IV. Béla király idejében élt egy Nána gróf, kirÅ‘l említtetik, hogy javait rokonainak és monostoroknak osztotta el.
Sárisáp helység. Nevét azon körülménytÅ‘l kapta, hogy hajdan mocsáros, sáros s vízi sápogó madarak tanyája volt, és a mocsár kiszáríttatván, termÅ‘vé tétetvén, a sápogó madarak is eltűntek, s a nevet a benépesített hely is megtartotta.
Tát helység. Nevét némelyek szerint a Schitha nép Tát törzsétÅ‘l veszi és tartja fenn. Tát-Tátos-jövendÅ‘mondó, tehát oly hely hol valamely öreg, jósló, tátos lakott. — BÅ‘vebb magyarázat l. Kállay Pogány magyarok vallása czímű művében 1861. év 60. lap.
Szójáték és monda alapján még közlünk egy pár helynevet:
Bajna helység. Nevét vagy azon körülménytÅ‘l vette, hogy üggyel-bajjal jutottak ezen fekvÅ‘séghez; vagy annak termÅ‘vé tétele fáradságuk és bajukba kerül, vagy ezen helyet valamelyik bajnok kerítette kardjával birtokába, s így nevét ezen Baj szóban örökítette meg.
Epöl helység. Magyar közmondás: ha jöttök lesztek, ha hoztok esztek. — Itt is, midÅ‘n a még terméketlen vidék betelepíttetett, a terméstÅ‘l tétetett függÅ‘vé a megmaradás, és mivel termett, a telep megmaradt és egymást azzal biztatták most már eszel-eszöl.
Forrás: Esztergom és Vidéke 1880. 23. szám 2-3.