Október 17. Hedvig napja

2012. október 17. szerda, 09:45 Benedek Csaba
Nyomtatás
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Október 17. Hedvig napja

Szent Hedvig ábrázolása az egri bazilika kapuján, 2013. Benedek Csaba fotójaHedvig (legújabban okt. 16) középkori magyarsággal Adviga, Hadvig.

A meráni grófok családjából származott (1174 – 1243) és így rokonságba került az Árpádházzal is. Testvére volt II. András feleségének, Gertrudnak, tehát a mi Szent Erzsébetünknek nagynénje. Henrikhez, Szilézia és Krakkó hercegéhez ment férjhez. Hat gyermeke született, utána urával együtt megtartóztatást fogadott. Szilézia patrónája.

Tisztelete a rokonsági kapcsolatok és földrajzi szomszédság révén, fÅ‘leg régi hazánk északi részeire is átsugárzott. Egykorú kultuszának bizonysága, hogy Nagy Lajos kisebbik leányának, Lengyelország késÅ‘bbi jámboréletű királynéjának, Hedvignek is Å‘ volt a védÅ‘szentje. Keresztnévként mégsem vált a magyar nép körében általánossá.

Oly kegyes és irgalmas asszony vala – írja a Nádor-kódex –, hogy valahol jár vala, akár városba, akár faluba, mindenütt betegöt és kórt kérdöz vala. Legottan mint hallja vala, szeretÅ‘st meglátogatta vala és űtet megvigasztalja vala, miként anya fiát, avagy leányát. Ennek fölötte mindenütt tömlöcbe fekvÅ‘ foglyokat nagy szeretettel látogat vala. Mint a jó asszonyról írás olvastatik, íly, hogy telÅ‘s konyhája vala, eleségöt, ruházatot, gyortyákat a tömlöcbeliekhez szolgáltat vala, hogy hidegségtÅ‘l Å‘ket eltávoztatná. Ennek utána és fölötte halálra válókat, kiket éröz vala, mikoron ura herceg misérÅ‘l, avagy vecsernyérÅ‘l kijÅ‘ vala, térdre esvén, ruháját megfogja vala és Å‘ esedözésének miatta Å‘ket kiszabadítá vala.

Arnótfalva (Emaus, Arnutovce) Mária tiszteletére szentelt szárnyasoltárán (1485) a Szűzanyának két rokon: Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Hedvig udvarol. Az oltárt Zápolya István szepesi ispán, Szilézia akkori kormányzója és felesége, Hedvig tescheni hercegnÅ‘ ajánlotta föl.

Táblaképét látjuk még LÅ‘cse (Szent Erzsébet-oltár, 1493), gótikus faszobrát pedig Bártfa (Borbála-oltár, 1460, Mager Veronika oltára, 1489, Erazmus-oltár, 1505), Zsegra (Žehra, 1370) szárnyasoltárain.

Oltára állott (1514) Pozsonyszentgyörgy (Jur) városában.

Számontartja egyik XIV. századbeli pozsonyi misekönyvünk is.

Egyetlen – egészen új – nyilvánvalóan keresztnévi eredetű patrociniuma ismeretes elÅ‘ttünk: Döge (1883).

Forrás: Bálint Sándor ÜNNEPI KALENDÁRIUM II. Szent István Társulat, Budapest, 1977. 382-383.

Módosítás dátuma: 2020. április 06. hétfő, 12:57