Nemzeti szolidaritás - mesekönyv adomány Délvidékre

Magyar nyelvű könyvtárral gazdagodott a torontáloroszi iskola

Ádvent időszakában könyvgyűjtést szerveztek a Gödöllői Premontrei Iskolaközpontban. A gyűjtés egyik szervezőjeként célunk az volt, hogy a kisoroszi Gligorije Popov Általános Iskola, egy községi átszervezés folytán magyar nyelű könyvek nélkül maradt könyvtárában újra lehessen magyar nyelven olvasni és könyveket kölcsönözni. A premontreis diákok által adományozott könyvek eredményeképpen ma ismét szép állományú könyvtár áll rendelkezésre, amit a torontáloroszi diákok már birtokba is vettek, megbecsülve azt, hogy különböző tematikájú könyvek közül válogathatnak kedvükre, és újra anyanyelvükön olvashatnak.

„Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:
mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember -
így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.”

Babits Mihály

Négy esztendővel ezelőtt Kisoroszon (Torontáloroszi) voltam Petőfi ösztöndíjas. Csonka év volt, a koronavírus örökre befejezetlenné tette ott töltött időszakomat. Abban az időben nagyon jó kapcsolatot alakítottam ki az iskola tanárnőjével, Berta Piroskával. Talált a munkához való hozzáállás és talált a szó. Számos alkalommal dolgoztunk együtt, de több tervünket kettévágta a csonka év. Szent Márton napját ünnepeltük a falu tájházában és katolikus templomában, Luca napi szokásokkal ismerkedtünk az iskolában, tematikus tanórákat indítottunk a népmeséről, és az adventi időszakban is együtt munkálkodtunk.

Kedves Adakozók! Tisztelt Barátaink, Munkatársaink, Olvasóink!

Missziós tevékenységünk című rovatunkban korábban már említettük, hogy használati tárgyakat, eszközöket gyűjtünk elsősorban határon túli, rászoruló magyaroknak. Tevékenységünket számos intézmény s ember támogatja erejéhez mérten. Legutóbbi utunk alkalmával, 2011. november 4-5-én elsősorban a moldvai magyaroknak, Pusztinába vittünk ruhákat, számítógépeket, játékokat. Ezen missziónk alkalmával azonban másként alakultak a dolgok, mint ahogy mi előzetesen képzeltük. Sok időt vett igénybe a rengeteg számítógépes alkatrész tárolása, összeszerelése, a számítógépek üzemképessé tétele. Mindezek mellett anyagi nehézségeink is támadtak (kiutazási költségek fedezése), melyeket egyedül képtelenek lettünk volna megoldani. Ezért fordultunk a facebook és iwiw oldalakon ismerőseinkhez, ahol felhívást tettünk közzé. Az ötlet kiválónak bizonyult, s meglepődve tapasztaltuk, mennyi kedves, rendes ember él csak a mi környezetünkben! Elsősorban nekik szeretnénk most köszönetet mondani áldozatos munkájukért, adományaikért (neveiket a támogatók névsorában alul közöljük)! Mivel legutóbbi vállalkozásunk sokkal nagyobb méretet öltött a korábbiakhoz képest, komoly tanulságokat gyűjtöttünk az adományok begyűjtése s elosztása terén. Nem jöttünk azonban haza üres kézzel. Sok-sok fotót, s egy filmecskét is készítettünk az ajándékozásról. Ezen kívül lelkileg is feltöltődtünk Moldvában, s filmünk segítségével talán egy kicsit a környék hangulatába, falu életébe is belekóstolhatnak azok, akik most nem jöhettek velünk vagy még nem jutottak el erre a tájra. Külön kiemelnénk azonban Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutatót, aki mindenben segítségünkre volt a helyszínen is, de korábban, s azóta is! Felhívjuk azon intézmények figyelmét, akiknek lehetőségük van, támogassák a munkáját, mert ezt jóformán senki sem teszi! Az adományok közül a ruhákról, játékokról, könyvekről nem készítettünk részletes feljegyzést, a számítógépeket azonban összeírtuk. Összesen 8 db teljes értékű masinát tudtunk a felajánlásokból összeállítani. Képgalériánkban sorrendben a következő gyermekeknek adtunk komputert (az utolsó gépet tulajdonosa nem tudta ottlétünk alatt átvenni, ezért csak vasárnap a nagymise után mentek érte, ily módon róla nem készült felvétel):

1, Deák Renáta, Csíkdánfalva, -az ő gépét édesanyja, János Izolda vette át, ezért ő látható a felvételen.

2, Dávid Gábriel, Pusztina, ötödikes, a magyar iskolában is tanul.

3, Kaszap Johanna, Pusztina, nyolcadikos, nagyon jó tanuló, több magyar nyelvű versenyen nyert díjat: énekel, szaval.

4, Száraz Gabriella, Pusztina, nyolcadikos, a magyar iskolában is tanul.

5, Kaszap Razván, Pusztina, nyolcadikos tanuló.

6, Kovács Gábriel, szakiskolát végzett Csíkban.

7, László Szilveszter első éves gimnazista.

8, Száraz Gabriella nyolcadikos, a magyar iskolában is tanul. Ő vasárnap vette át a számítógépet, ezért nincs róla képünk!

A fotóra kattintva láthatja a többi képet!

Alább sorakoznak azok, akik bármilyen módon hozzájárultak utunkhoz. Még egyszer hálásan köszönjük!

Kedves Barátaink!

1600km megtétele után hazaértünk hosszú csángóföldi utunkról. Kis pihenés után, hamarosan beszámolunk arról, hogy mennyire örültek a gyerekek (és persze a szüleik is) az ajándékoknak, ruháknak, számítógépeknek, társasjátékoknak és a könyveknek. Nagyon köszönjük mindenkinek, aki támogatta e nemes ügyet! Neveiket a beszámolóval együtt honlapunkon fogjuk közzé tenni. Tavasszal újabb útra készülünk, továbbra is várjuk számítógépek, ruhák, játékok, élelmiszer felajánlását! Addig is néhány fotót közzéteszünk honlapunkon, melyet a helyszínen készítettünk. A képre kattintva most is több fotót megtekinthetnek!

Közösségünk évek óta a határon túli magyaroknak ajándékoz könyveket, ruhákat, élelmiszert és számítógépeket. Eddigi tevékenységünk során Úzonba, Désre, és a Mezőségre szállítottunk könyveket, számítógépeket pedig Moldvába, Pusztinára és Klézsére. Mint ahogy cikkünkben beszámoltunk róla, célba ért a 2011-es adománygyűjtésünk eredménye.

2012-ben is szeretnénk folytatni a gyűjtést. Aki adományt szeretne küldeni, vegye fel velünk a kapcsolatot ITT! Minden ajándékozásról fényképet készítünk, ezeket az oldalunkon közzé is tesszük. Minden felajánlást köszönünk az ajándékozottak nevében!