2021. november 20. szombat, 00:00
Ismeretlen szerző
A nép, mint időjósló
A mi magyar népünket sok érdekes és jellemző tulajdonsággal áldotta meg az Isten, amely tulajdonságok megkülönböztetik őt bármely más népektől és nemzetektől. Most népünk időjósló tehetségéről akarunk egyet és mást elmondani. Ugyanis a népnek semmiféle szüksége nincsen komolyabb, hivatottabb időjósokra. Elvégzi ő azt maga is, mégpedig alaposan. A nép körében elterjedt időjóslás között legelső helyet foglalja el, amit a januári Szent Vince napról tart a néphit, azt tudni illik: ha a Vince fénylik, megtelik a pince. Ugyancsak a január havában van a Pál napja, amelyre a következő időjóslás illik: Pál fordulása – tél fordulása. Vagy így is: ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel. A február hónap tele van olyan napokkal, melyek mindegyikére el van a nép látva találós időjóslásokkal.
Február 2-án, gyertyaszentelő napján, amennyire besüt a napsugár a hideg pitvarba, annyira hever majd még a hótömeg künn a mezőkön. 22-én Üszögös Péter napján, ha köd borítja el a tájat, üszögös lesz az eleség. Jégtörő Mátyáskor pedig – 24-én – ha kisüt a nap, a fagyokat borító jégtakaró nemsokára felolvad.
No és márciusban, ha hó esik, a vén Gergely haragosan megrázza ősz szakállát. Benedek pedig zsákkal hozza a meleget.
Módosítás dátuma: 2022. július 06. szerda, 08:08
Bővebben...
2021. augusztus 12. csütörtök, 00:00
Ismeretlen szerző
Lakodalmi babonák
A menyasszony kelengyéjébe nem jó guzsalyt adni, nehogy a férje verje vele.
Míg a mennyasszonyt koszorúzzák, famozsáron ül; mihelyt föláll, a nyoszolyólányok vetekedve igyekeznek a mozsárra ülni, amelyiknek sikerül, legközelebb férjhez megy.
Ha a menyasszony uralkodni akar férje fölött, eskütétel alatt a (templomban) mondja háromszor magában; legyen az én akaratom; vagy én a fejsze te a tuskó; vagy lépjen a vőlegény lábára.
Ha a mennyasszony koszorújára hó esik, szerencsétlen lesz; ha eső, tálakat szeretett nyalni. Az ilyenek házasélete szerencsés lesz. Ha esküvő napján nap süt, annyit jelent, hogy a menyasszony jól mosta a fazekakat.
Mikor a fiatal házaspár hazajön az esküvőről, egy-egy kanál mézet kap a főzőasszonyoktól, hogy élete édes legyen.
Módosítás dátuma: 2022. február 07. hétfő, 18:51
Bővebben...
|
2021. május 25. kedd, 08:08
Cs. Pócs Éva
A „tehénrontás” és gyógyítása
A régi néphit számos emberfeletti tulajdonságokkal rendelkező személyt tart számon: táltos, garabonciás, tudós, lidérc, boszorkány, ördög, öndöngős, kocsis stb. A nép képzeletvilágában mindegyiknek megvolt a maga sajátos szerepköre: a táltos vagy garabonciás vihart támaszt, jégesővel vereti el a termést, vagy meglátja és kiássa a földbe rejtett aranyat; a lidérc kakas vagy tyúk formájában kincseket hord gazdájának; a boszorkány szemmel ver, megront embert és állatot, éjjel a békésen alvókat „megnyomja”, állatalakban ijesztgeti a kint kószálókat, elveszi a tehén hasznát.
A boszorkány sokoldalú szerepköréből csak egy vonást választunk ki most: a „tehénrontás”-t, a tejhaszon elvételét. Nézzük meg, mit tartottak erről Szolnok megyében, és hogyan tudták a megrontott tehenet meggyógyítani, a tehén tejét visszaszerezni.
Hogyan tudott a boszorkány a tehénnek ártani? Sokszor elég egy pillantást vetni a tehénre, és már meg is van rontva, nem ad több tejet mert a ránézőnek „rossz a szeme”. Sokan ártatlanul is bajba keverednek: árt a szemük, anélkül, hogy telhetnének róla. Ezért ha valahova megy, jóindulatúan figyelmezteti a gazdát, és az vigyáz, hogy állatát a rosszszemű meg ne lássa.
De az igazi boszorkányok nem ilyen jóindulatúak. Ravasz módon, ügyes cselfogásokkal dolgoznak: pl. simogatják vagy dicsérik a tehenet:
„jaj de jó kis tehén vagy, jaj de kedves tehén vagy” — és a gazda ezúttal hiába feji a teheneit, tejet még csak ad valahogy, de a tejnek nincs föle, nem lehet belőle vajat köpülni. Vagy sokszor elég egy vásárban meglátott szép tehenet kerülgetnie, körbejárnia, mintha meg akarná venni.
Módosítás dátuma: 2021. május 26. szerda, 09:07
Bővebben...
2019. augusztus 14. szerda, 00:00
László Ferenc
Háromszékmegyei népies időjóslások
Dr. László Ferencz sok népies időjóslást figyelt meg a háromszéki székelyeknél. Az időjárás után közöljük az érdekesebbeket:
Mikor a kisebb állatoknak jó kedvük van és tánczolnak, akkor mindig eső lesz.
Pál-fordulóján a medve kijön barlangjából s ha süt a nap, megigazítja a barlangját és visszamegy, mert még nagyobb hideg lesz.
Füvet rág a kutya, eső lesz.
Ha a sertés szalmát visz a szájában és szalad vele, hideg lesz. (Úzon)
Mikor a varjú a torony hegyig károg, esőt jelent az.
Ha a czinke szaggatott, vékony füttyszerű hangot hallat: esős idő lesz.
Módosítás dátuma: 2019. augusztus 14. szerda, 08:52
Bővebben...
|