2024. február 03. szombat, 00:00
Nagy Ilona
Balázs-áldás, balázsjárás, balázsolás
Babits Mihály Balázsolás című versének szép mívű könyörgését gyermekkori Balázs-áldások emléke ihlette: a pap keresztbe tett gyertyát tartott az oltár előtt térdeplő hívek torka elé:
Szépen könyörgök, segíts rajtam,
szent Balázs!
Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettek keresztbe gyenge
nyakamon
s úgy néztem a gyertyák közül,
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
A XIII. századból való Legenda Aurea, vagyis az Aranylegenda és annak nyomán – egyebeken kívül – a Debreceni-kódex (1519) meg az Érdy-kódex (1527) szerint a III. és a IV. században élt Szent Balázs püspök pusztán az imájával megmentette egy özvegyasszonynak halszálkát nyelt és már fuldokló fiát. Amikor aztán a püspök börtönbe került, az anya hálából ételt és gyertyát vitt neki. A püspök erre a közbenjárását ígérte mindazoknak, akik nevének ünnepén, február 3-án gyertyát ajánlanak a tiszteletére, így lett Balázs a torokfájósok védőszentje, a Balázs-napi gyertya pedig – valószínűleg a XVI. század óta – templomi szentelmény.
Módosítás dátuma: 2023. november 15. szerda, 17:37
Bővebben...
2024. január 06. szombat, 00:00
Szögedi Bálint
Vízkereszt napja
Vízkereszt, vagy Háromkirályok napja a katolikus Egyháznak egyik legrégibb ünnepe. Többek között ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsek imádásáról, továbbá Jézusnak a Jordán vizében való megkereszteléséről. Ez utóbbival kapcsolatos a vízszentelés, amelyből később a lakóházak megszentelése fejlődött ki Vízkereszt körül.
A Vízkereszt napján szentelt vizet népünk foganatos szentelménynek tartja. Tápén, ha valakinek fáj a feje, szenteltvizes ruhával borogatják. Dorozsmán a lázas beteg homlokát szenteltvízzel kereszt alakjában szokták kenegetni. Alsóvároson is el szokták tenni, hogy szükség esetén mindig kéznél legyen.
A házszentelés Alsóvároson házról házra történik. A szentelést végző barátot a tiszta szoba asztalán feszület és égő szentelt gyertya fogadja. A szentelés nemcsak a család lakóhelyére, hanem az istállóra, ólra, az egész háztájékra is kiterjed. Végül a ház ajtajára fölírja a Háromkirályok nevét: 19 G+M+B 44. Búcsúzásul a kezében lévő kis kézi feszületet a család minden tagja megcsókolja. Szőregen a közelmúltban a házszentelő pappal együtt mentek a kántor, a ministránsok és egy gyermek, akinek nyakában zsák lógott, karján pedig kosár, az adományok számára. A szentelés végeztével ezt énekelték:
Módosítás dátuma: 2023. november 15. szerda, 17:35
Bővebben...
|
2023. december 28. csütörtök, 00:00
Timkó György
Ünnepi népszokások Aprószentek napján
Szigetközben, vagyis a Nagy-Duna és a mosoni Dunaág által bezárt terület nyugati részében, ott, ahol a magyarság a sváb és a horvát lakossággal érintkezik, nevezetesen: Zseli, Darnó, Lipót, Remete, Arak, Püski, Kisbodak és Halászi mosonmegyei magyar községekben aprószentek napján – deczember hó 28-án – leánykorbácsolás van szokásban.
Az említett községben aprószentek napjára a falu első legénye, a legényvezér, fűzfavesszőből erős korbácsot fon. Ő a korbácsoló legény. Tisztéhez híven gyűlésre hívja a csárdába legénytársait és figyelmezteti őket a nap jelentőségére. Elpróbálnak egyazon a napon szokásos egyházi éneket, majd pedig megbeszélik a további teendőket. A legényvezér még egyik legénytársának zsákot, másiknak pedig perselyt ad a kezébe.
Ezen előkészületek után sorra látogatják a leányos házakat. A leányos háznál a legényvezér beköszöntője után elzengik az egyházi éneket. Az utolsó hangoknál előáll a legényvezér és társai nevében is a ház leányait korbácsával jókívánságok kíséretében megtiszteli, illetőleg megkorbácsolja; játékosan ugyan, de néha jó keresztényi szokás ürügye alatt elég nyomatékosan, anélkül, hogy a korbácsolót a gorombaság vádja érné. A leányok a megtisztelésért, illetőleg megkorbácsolásért emlékül méterhosszú tarka pántlikát kötnek a korbácsra. Mivel a megtisztelés közvetve a gazdát és feleségét is illette, kiválik a csoportból a zsákot vivő legény, hogy alkalmatosságába a gazdasszony ennivalót: sonkát, kolbászt, kenyeret stb. adjon; ezenközben a perselyes legény a gazdát adóztatja meg néhány fillér erejéig.
Módosítás dátuma: 2023. május 10. szerda, 08:29
Bővebben...
2023. december 06. szerda, 00:00
Endre Ferenc
A Mikulás és karácsony népszokásai
A Miklós-nap a gyermekek napja. Ünneplése nálunk olyan általános és népszerű, hogy eredetét kutatni ma már valósággal művelődéstörténeti feladat.
„A Mikulás-nap a jó gyermekek napja és bizonyos keleti miszticizmus kíséri – írja Bruckner Győző pompás kis tanulmányában –. A gyermekek titokzatos módon történő megajándékozásában nyilvánul Keletnek a miszticizmusa, amely a naiv gyermeki lélekre csodás voltával hat.”
Annyi bizonyos, hogy a Mikulás-kultusz Keletről jött Nyugatra és a legszorosabb összefüggésben van Szent Miklós mirai püspök életével. Szent Miklóst Lyciában a görög és latin egyház december 6-án ünnepli. Kultuszának története homályba vész. Annyit tudunk róla, hogy Mira püspöke volt Diokletianus császársága idején s hitéért üldözték, börtönbe vetették, megkínozták és szabadságát csak Konstantinus türelmesebb uralkodása kezdetén nyerte vissza. Vallási hagyományok szerint jelen volt a niceai zsinaton, ahol Arianus tévtanait ostorozta volna. De Athanasius, aki ismerte annak az időnek jóformán minden nevezetesebb püspökét, nem említi Miklóst, Mira püspökét.
Szent Miklós kultuszának legrégibb ismert emléke az a templom, amelyet Justinianus császár építtetett Konstantinápolyban. Nyugaton Szent Miklós neve а IX. század mártirológiájában jelenik meg és а XI. században már egyre több és több templomot szentelnek neki. Kultusza akkor lesz általánossá, mikor testét az apuliai Bariba szállítják. Az olasz városka lakói valósággal erőszakos vállalkozást szerveznek, hogy csellel birtokukba vehessék a szent maradványait s az ereklyével hazatérőket diadalkapu fogadja 1087. május 9-én. A polgárság bazilikát alapít Miklós püspök tiszteletére és kezdetét veszi az általánosan ismert híres zarándoklat.
Bővebben...
|