Ünneplő székelyek
Adatok a székelység vallásos néprajzához
A pünkösdi ünnepkörrel kapcsolatos szokások
A pünkösdi ünnepkört a kemény munka jellemzi. Ebben az időszakban gyakori a munka áldásáért végzett könyörgés (búzaszentelő). A munka a párokat is összehozza: a népszokások a fiatal szivek egybekapcsolásának jelképes megnyilvánulásai (Jakab-ág, szentiváni szokások).
Szent György napja.[1] Ajnádon e napon megtiltják az állatok réten való tartózkodását. Az ifjúságot is eltiltják a szabadban szokásos játékoktól. Általában azt tartják, hogy ezen a napon jönnek elé a szentgyörgybékák. Ekkor nyírják a juhokat is. Csíkszentkirályon azt tartják, ha Szent György napján feljön a „hetevény", akkor hűvös nyár lesz. Csíkszentimrén ezen a napon csapják ki az állatokat a legelőre. A kapu közé, ahol az állatok keresztül mennek, egy láncot kötnek ki és azt mondják: „Szent Vendel és Szent Ambrus óvjátok meg állatainkat minden veszélytől!" E napon jönnek vissza a fecskék is. A Szent napján különben már a földre is leülhetünk, mivel már „feljött a föld fagya". Csekefalván azt tartják, hogy amennyivel Szent György előtt mennydörög, annyival utána fagy lesz. Kászonújfaluban e napon kiteszik a házbéreseket, hogy új lakást keressenek maguknak. Kászonfeltizen ezen a napon megméretkeznek, hogy szerencsések legyenek. Sepsiárkoson a templomból kivonulnak a mezőre a pappal együtt búzaszentelésre.
Búzaszentelő. Csíkgöröcsfalván a megszentelt vetésekből a keresztre koszorút fonnak. Csíkdelnén ilyenkor mindenki leszakít egy pár szál búzát és minden szálra elmond egy Miatyánkot. Ha valakinek a torka fáj, megfüstölik szentelt búzával. Csíkmenaságon a szentelt búzát hazaviszik és felszurják a „geresztbe“, hogy a mennykő meg nem üsse az épületet. A méhkasok elé is kötnek búzakoszorút, hogy a méhek jobban összetartsanak. Csíkszentkirályon a szentelt búzát emlékbe tartják az ablak keresztjére kötve. Csíkszentimrén a búzaszentelés úgy történik, hogy a nép az elöljárókkal korra reggel kimegy határkerülni. A pap és a nép egy része a határkerülők elé megy; amikor a két csoport összetalálkozik, a legközelebbi keresztnél megáll és itt a pap a négy világtáj felé megáldja a búzaföldeket. Azt mondják az öregek: sok búzát senki se szedjen, mert ahány búzaszálat szakítanak, annyi Miatyánkot kell elmondaniok. A hazavitt szentelt búzából ellés előtt a tehén moslékjába tesznek egy szálat, hogy több tejet adjon. Kászonújfaluban a szentelt búzát azért tartják, mert ha szentelt dolog van a házban, az erős idő ellen véd. Kászonfeltizen nehéz idő alkalmával a szentelt búzát egy tányér vízbe teszik és gyertyát gyújtva imádkoznak, hogy a nehéz idő múljon el. Sepsiárkoson a betegséget úgy gyógyítják, hogy szentelt búzával kenik meg a fájós részt.
Szent Jakab napja. Egész Csíkban általános a Jakab-ág felverése. Az ágakat a legények néhány nappal előbb elkészítik és Szent Jakab napjára virradólag ütik fel kedveseik háza elé vagy kapujára. A lányok ekkor behívják a legényt és megkínálják süteménnyel, pálinkával vagy meghívják ebédre, vacsorára pünkösd másodnapjára. Ajnádon ugyanekkor két zsebkendőt és egy díszzsebkendőt adnak („ágtisztelés“). Csíkrákoson a Bogát-dombon Szent Fülöp és Jakab tiszteletére épült kápolnában búcsú van. Csíkgöröcsfalván a Jakab-ágat este elviszi a legény kedveséhez és megkérdezi, hogy elfogadja-e. Igenlés esetén a legényt megvendégelik. A Jakab-ágat őrzik, mert különben ellopnák és máshelyt ütnék fel. Csíkszentkirályon a fiatalok egymásnak Jakab-ágat tűznek. Aki Jakab-ágat kapott, annak májusfát kell állítania helyette. Csíkszentimrén Jakab-ágat a leányoknak és menyasszonyoknak ütnek. A lányoknak az ajtó elé egy kisebb ágat, a menyasszonyoknak egy nagyobbat és a kapu elé ütik jól odakötözve a kapufélfához, nehogy a haragosok kivágják és ellopják. Csíkcsekefalván a legények piros-fehér-zöld szalagos fenyőágat tűznek a lányok kapujára. Kászonújfaluban kisebbeknek is tűznek. Sepsiárkoson minden háznál kell zöld ágnak lennie, mert ahol nincs, oda az ördög tesz.
Csíkrákoson Szent Flóriánt is tisztelik. Képét többhelyt megtalálhatjuk.
Nepomuki Szent János. Ajnádon Nepomuki Szent János napján az állatokat nem fogják be. Ugyanekkor a leánykák a falu keresztfájához mennek és sajátos imát végeznek egy öregebb asszony vezetésével: „Ma Szent János napja, én vagyok Zsuzsanna; Szent Jánoson kívül egy kerek almafa, azalatt ül vala Szűz Anya, Mária. — Ott kötte ékes koszorúját pirosból-fehérből." Utána még egy vers következik: „Én kicsike vagyok, szólani se tudok, — mégis az Istennek dicséretet mondok!" Csíkmenaságon azt tartják, hogy amíg Szent János napja el nem telik, nem szabad a szabadban fürdeni. Csíkszentkirályon úgy vélik, hogyha esik az eső, a pityóka elrothad. Csíkcsekefalván az a felfogás járja, hogy jó termés csak akkor lesz, ha Szent János napjáig elpalentálnak minden veteményt. Kászonújfaluban az egyik oltár védőszentje.
Áldozócsütörtök. Ajnádon a leányáldozóknak fátyolt és gyöngyvirágkoszorút tesznek a fejére, a fiúknak pedig bokrétát tűznek a mellére. Áldozás után az egyházgondnoknál reggeliznek. Az általános szokás mellett, mint sajátságot említem meg Csíkgöröcsfalvaról, hogy az elsőáldozók délután is elmennek a templomba szentségimádásra. A pap csak ezután osztja ki az elsőáldozási emlékképeket.
Szent Orbán. Ajnádon azt tartják, hogyha a lenmagot ezen a napon vetik, nagyobbra nő. Csíkmenaságon Orbán nap előtt nem nyírják meg a juhokat, mert Orbán megrázza a szakállát és hideg lesz. Csíkszentkirályon félnek az Orbán-napi fagytól, mert az a veteményt elviszi. Csíkszentimrén az a hiedelem, hogy az Orbán-napi fagy hat hétig tart. Különben ekkor nyírják a juhokat is. Orbán napját elkésett fagyosszenteknek is hívják. Csíkcsekefalván az a tapasztalat, hogy Orbán-nap után fagy szokott lenni, ezért nem veteményeznek. Szentmártonban viszont azt tarják, hogy „Orbán érje a veteményt a földbe". Kászonfeltizen Orbán nap előtt letakarják a veteményeket, hogy az éjjeli fagy ne ártson nekik.
Pünkösd. A székelyeknél pünkösd ünnepe egészen összeforrt a somlyói búcsúval. (Részletes leírását lásd „Áhitat a falun" című kiadványunkban.) Egy csíkszentimrei székely atyafi elbeszélése szerint a „pünkösdelés" úgy történik, hogy pénteken főtt perecet sütnek és elkészülnek a másnapi búcsúra.
Úrnapja. Csíkrákoson erős idő esetén az Úrnapján megszentelt virággal füstölnek. Ez a veszedelmet elhárítja. Csíkgöröcsfalván a négy oltár köré jegenyeágakat vernek. A körmenet végén ezeket az ágakat összeszedik és az állatok füstölésére használják orvosságul. Csíkdelnén nyírfaágakat vernek az oltár mellé. Ennek a leveleit fej- és torokfájás ellen használják. Csíkszentimrén, Csíkcsekefalván, Kászonfeltizen az úrnapi oltárról egy-egy ágat visznek haza és annyi Miatyánkot mondanak, ahány levél van rajta. Az úrnapi virágot a káposzta közé teszik a hernyók bántalma ellen.
Szent Antal. Ajnádon e napon alamizsnát adnak és misét szolgáltatnak a „szerencséért". Csíkszentkirályon e napon van a nagy palántaültetés. Ekkor hozzák a búcsúágat Csíksomlyóról. Csíkszentimrén Szent Antalhoz kell imádkozni az elveszett marháért, hogy megkerüljön. Több helyt Szent Antal tiszteletére 9 keddi ájtatosságot tartanak.
Szent László. Csíkszentimrén az a hiedelem járja, hogyha ezen a napon esik, akkor még sokáig eltart az esőzés. Kászonfeltizen úgy vélik, ha Szent László napján mennydörög, Szent László a zabokat megjárja és az nem nő nagyobbra.
Péter-Pál. Általában ezen a napon végig járják a mezőket, megtekinteni a gabona-táblákat és ekkor kezdenek kaszálni. Csíkszentkirályon ekkor kezdődik a juhvásár. Csíkszentkirályon is ekkor vásárolják az apajuhokat. Csíkszentmártonban azt tartják, hogy Szent Péter karddal és imakönyvvel, Pál pedig csak karddal őrzi az Oltáriszentséget.
Aratás. Ajnádon, ha lefogyasztották az aratnivalót, a gazda napszámosai koszorút kötnek. A koszorút egy asszony viszi be a házba, akit vízzel leöntenek. Csíkdelnén az aratást úgy tekintik, mint a szüretet. A fiatalság kora reggel zenészekkel megy ki a gazda földjére. Az aratáshoz látott fiatalságot cigányok követik zeneszóval. Mikor a gabona fogyni kezd, az mondják: megfogják a nyulat. Amint befejezték az egyik földön az aratást, egy más földre mennek, ott egyet táncolnak, énekelnek és újból munkához látnak. Mikor az aratást befejezték, hazaviszik az arató-koszorút. Ének- és zeneszó mellett haladnak végig a falun. Egy kiváltságos leány vagy legény fejére vadvirágból koszorút kötnek. A koszorús legényt vagy leányt mindenki leönti vízzel. Csíkszentkirályon azt tartják, hogy nem jó az aratást pénteken megkezdeni. Csíkszentimrén a legtehetősebb gazdánál gyűlnek össze és nála kezdik meg az aratást kalákába. Utána birtok és szomszédság szerint folytatják a munkát. Az aratás végén hazaviszik a koszorút és táncot rendeznek. A kévét, melyre a keresztet rakják, tűrőkévének hívják. A kalapkévének vagy a fedő-kévének papkévéje a neve. Csíkszentmártonban Sarlós Boldogasszonykor kezdődik meg az aratás. Egy kötelet vetnek és ebbe rakják a gabonát, mit összekötve kévének neveznek. 17 kévéből csomó, 21 kévéből kereszt, 26 kévéből kalongya lesz. A papnak külön kévéje van. Ezekből a nagygazda a papnak 12 véka gabonát, a kisgazda ennek felét fizeti. A pénzfizetést osporának hívják. Kászonújfaluban az aratótáncot kalákatáncnak hívják. Kászonfeltizen régebben az aratási rozsból pálinkát főztek, amit kicsidütös-pálinkának neveztek.
Illés próféta. Ajnádon, ha Illés napján mennydörög, nem lesz a magyarónak bele. Csíkszentimrén az a mondás járja: sokat tud, mint Illés próféta. Csíkdelnén a próféta szekere dörög az égen mennydörgéskor, Illés napján mindig esős idő van.
Mária Magdolna. Rendszerint esőzéssel jár. Csíkszentimrén szállóige: megbánta bűnét, mint Mária Magdolna.
Szent Jakab napját Csíkdelnén zöldfarsangnak hívják. A lakodalom előtt a vőlegény kiment az erdőbe egy pár legénytársával és onnan hozott feldíszített zöldágat vert menyasszonya háza elé. Társai ekkor a menyasszonyt el is vitték. Amit a lányos háznál megfoghattak, azt mind elvitték ajándékba a menyasszonynak.
Szent Anna. Több helyen e napon kezdik a virágos kendert nyőni az asszonyok. Ezt legtöbb helyen kalákába végzik. Csekefalván kendernyövés után mákoslőnyével kínálják meg a kalákásokat. Kászonújfaluban régebben kereszt alatt elzarándokoltak a Szent Anna-tóhoz.
Nagyboldogasszony. Általában használják a nagyboldogasszony-lapit a sebek gyógyítására. Csíkmenaságon a pásztorok lejönnek a gazdák gyűléseibe és arra kérik őket, hogy a kialkudott 16 font sajtból egy pár fontot engedjenek el. Aki hajlik az alkura, azt jól megtisztelik. Csekefalván Nagyboldogasszony-nap után szedik ki a fokhagymát. Kászonújfaluban a kápolna búcsúja.
Szent István. Csíkszentkirályon búcsút tartanak. Az a hiedelem járja, hogy amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz egész őszön át. És ha szép idő van, jó vetési idő lesz.
Kisboldogasszony. Göröcsfalván búcsúünnep. Ekkor búcsúznak a fecskék. A csíksomlyói búcsú miatt egész Csíkban nevezetes nap.
Mindenszentek. Csikdelnén e napon egy kemence apró kenyeret sütnek. Még melegen átalvetőbe teszik és a templom előtt álló szegényeknek kiosztják. Azok az adományért a hozzátartozók halottjaiért imádkoznak. Azt tartják, hogy a halott ilyenkor elmegy a hozzátartozók kapujához és ha nem adnak a szegénynek, sírva megy el onnan. Több helyt a szegények számára sütött cipót halottak lepényének nevezik. Máshelyt (Kászonújfalu) Isten-lepényének hívják. Ajnádon a sírokat feldíszítik, egyesek még ágakat is tűznek a sír fölé.
Szent Márton. Csíkszentkirályon, Csíkszentimrén e napon ludat ölnek és jósolnak belőle. Ebben ősrégi pogány szokás van. Az egyház ennek ellensúlyozására ajánlotta, hogy a ludat Szent Márton tiszteletére öljék le és gondoljanak arra, hogy a szent alázatosságból püspökké választása elől egy ludólba bújt el, de a ludak elárulták és így kénytelen volt a püspökséget elvállalni. (Bálint: „Népünk ünnepei.” 299.)
Szent Katalin. Általános szabály, hogy „Katalin tiltja és András megpecsételi" a zöldfarsangot. Csikdelnén a legények egész nap se nem esznek, se nem isznak, csakhogy megálmodhassák, hogy ki lesz a feleségük.
Forrás:
Székely László: Ünneplő székelyek. Adatok a székelység vallásos néprajzához. Csíkszereda, 1944. 21-26.
[1]Szent György napja a tavasz kezdete. A rómaiaknál Pales pásztoristennek mutattak be áldozatot, hogy a gonoszt a nyájtól távol tartsa. Az egyház ennek ellensúlyozására, elrendelte Szent György ünnepét, aki a legenda szerint a sárkány jelképében a gonoszt megölte. (Bálint: Népünk ünnepei 239. A Magyarság Népr. IV. 238; Ethn. 52:101.)