Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Szellemi néprajz Népszokások Ünneplő székelyek. A pünkösdi ünnepkörrel kapcsolatos szokások.

Ünneplő székelyek. A pünkösdi ünnepkörrel kapcsolatos szokások.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Ünneplő székelyek

Adatok a székelység vallásos néprajzához

A pünkösdi ünnepkörrel kapcsolatos szokások

A pünkösdi ünnepkört a kemény munka jellemzi. Ebben az időszakban gyakori a munka áldásáért végzett könyörgés (búzaszentelő). A munka a párokat is összehozza: a népszokások a fiatal szivek egybekapcsolásának jelképes megnyilvánulásai (Jakab-ág, szentiváni szoká­sok).

Szent György napja.[1] Ajnádon e napon megtiltják az állatok réten való tartózkodását. Az ifjúságot is eltiltják a szabadban szo­kásos játékoktól. Általában azt tartják, hogy ezen a napon jönnek elé a szentgyörgybékák. Ekkor nyírják a juhokat is. Csíkszentkirá­lyon azt tartják, ha Szent György napján feljön a „hetevény", ak­kor hűvös nyár lesz. Csíkszentimrén ezen a napon csapják ki az állatokat a legelőre. A kapu közé, ahol az állatok keresztül mennek, egy láncot kötnek ki és azt mondják: „Szent Vendel és Szent Amb­rus óvjátok meg állatainkat minden veszélytől!" E napon jönnek vissza a fecskék is. A Szent napján különben már a földre is leülhe­tünk, mivel már „feljött a föld fagya". Csekefalván azt tartják, hogy amennyivel Szent György előtt mennydörög, annyival utána fagy lesz. Kászonújfaluban e napon kiteszik a házbéreseket, hogy új lakást keressenek maguknak. Kászonfeltizen ezen a napon megméretkeznek, hogy szerencsések legyenek. Sepsiárkoson a templomból kivo­nulnak a mezőre a pappal együtt búzaszentelésre.

Búzaszentelő. Csíkgöröcsfalván a megszentelt vetésekből a ke­resztre koszorút fonnak. Csíkdelnén ilyenkor mindenki leszakít egy pár szál búzát és minden szálra elmond egy Miatyánkot. Ha valaki­nek a torka fáj, megfüstölik szentelt búzával. Csíkmenaságon a szentelt búzát hazaviszik és felszurják a „geresztbe“, hogy a menny­kő meg nem üsse az épületet. A méhkasok elé is kötnek búzakoszorút, hogy a méhek jobban összetartsanak. Csíkszentkirályon a szentelt búzát emlékbe tartják az ablak keresztjére kötve. Csíkszentimrén a búzaszentelés úgy történik, hogy a nép az elöljárókkal korra reggel kimegy határkerülni. A pap és a nép egy része a határkerülők elé megy; amikor a két csoport összetalálkozik, a legközelebbi kereszt­nél megáll és itt a pap a négy világtáj felé megáldja a búzaföldeket. Azt mondják az öregek: sok búzát senki se szedjen, mert ahány búza­szálat szakítanak, annyi Miatyánkot kell elmondaniok. A hazavitt szentelt búzából ellés előtt a tehén moslékjába tesznek egy szálat, hogy több tejet adjon. Kászonújfaluban a szentelt búzát azért tart­ják, mert ha szentelt dolog van a házban, az erős idő ellen véd. Kászonfeltizen nehéz idő alkalmával a szentelt búzát egy tányér vízbe teszik és gyertyát gyújtva imádkoznak, hogy a nehéz idő múl­jon el. Sepsiárkoson a betegséget úgy gyógyítják, hogy szentelt bú­zával kenik meg a fájós részt.

Szent Jakab napja. Egész Csíkban általános a Jakab-ág fel­verése. Az ágakat a legények néhány nappal előbb elkészítik és Szent Jakab napjára virradólag ütik fel kedveseik háza elé vagy kapu­jára. A lányok ekkor behívják a legényt és megkínálják süteménnyel, pálinkával vagy meghívják ebédre, vacsorára pünkösd másod­napjára. Ajnádon ugyanekkor két zsebkendőt és egy díszzsebkendőt adnak („ágtisztelés“). Csíkrákoson a Bogát-dombon Szent Fülöp és Jakab tiszteletére épült kápolnában búcsú van. Csíkgöröcsfalván a Jakab-ágat este elviszi a legény kedveséhez és megkérdezi, hogy elfogadja-e. Igenlés esetén a legényt megvendégelik. A Jakab-ágat őrzik, mert különben ellopnák és máshelyt ütnék fel. Csík­szentkirályon a fiatalok egymásnak Jakab-ágat tűznek. Aki Jakab-ágat kapott, annak májusfát kell állítania helyette. Csíkszent­imrén Jakab-ágat a leányoknak és menyasszonyoknak ütnek. A lá­nyoknak az ajtó elé egy kisebb ágat, a menyasszonyoknak egy na­gyobbat és a kapu elé ütik jól odakötözve a kapufélfához, nehogy a haragosok kivágják és ellopják. Csíkcsekefalván a legények piros-fehér-zöld szalagos fenyőágat tűznek a lányok kapujára. Kászonújfaluban kisebbeknek is tűznek. Sepsiárkoson minden háznál kell zöld ágnak lennie, mert ahol nincs, oda az ördög tesz.

Csíkrákoson Szent Flóriánt is tisztelik. Képét többhelyt meg­találhatjuk.

Nepomuki Szent János. Ajnádon Nepomuki Szent János napján az állatokat nem fogják be. Ugyanekkor a leánykák a falu kereszt­fájához mennek és sajátos imát végeznek egy öregebb asszony veze­tésével: „Ma Szent János napja, én vagyok Zsuzsanna; Szent Jáno­son kívül egy kerek almafa, azalatt ül vala Szűz Anya, Mária. — Ott kötte ékes koszorúját pirosból-fehérből."  Utána még egy vers következik: „Én kicsike vagyok, szólani se tudok, — mégis az Istennek dicséretet mondok!" Csíkmenaságon azt tartják, hogy amíg Szent János napja el nem telik, nem szabad a szabadban fürdeni. Csíkszentkirályon úgy vélik, hogyha esik az eső, a pityóka elrothad. Csíkcsekefalván az a felfogás járja, hogy jó termés csak akkor lesz, ha Szent János napjáig elpalentálnak minden veteményt. Kászonújfaluban az egyik oltár védőszentje.

Áldozócsütörtök. Ajnádon a leányáldozóknak fátyolt és gyöngy­virágkoszorút tesznek a fejére, a fiúknak pedig bokrétát tűznek a mellére. Áldozás után az egyházgondnoknál reggeliznek. Az általános szokás mellett, mint sajátságot említem meg Csíkgöröcsfalvaról, hogy az elsőáldozók délután is elmennek a templomba szentségimádásra. A pap csak ezután osztja ki az elsőáldozási emlékképeket.

Szent Orbán. Ajnádon azt tartják, hogyha a lenmagot ezen a napon vetik, nagyobbra nő. Csíkmenaságon Orbán nap előtt nem nyírják meg a juhokat, mert Orbán megrázza a szakállát és hi­deg lesz. Csíkszentkirályon félnek az Orbán-napi fagytól, mert az a veteményt elviszi. Csíkszentimrén az a hiedelem, hogy az Orbán-napi fagy hat hétig tart. Különben ekkor nyírják a juhokat is. Or­bán napját elkésett fagyosszenteknek is hívják. Csíkcsekefalván az a tapasztalat, hogy Orbán-nap után fagy szokott lenni, ezért nem veteményeznek. Szentmártonban viszont azt tarják, hogy „Orbán érje a veteményt a földbe". Kászonfeltizen Orbán nap előtt letakar­ják a veteményeket, hogy az éjjeli fagy ne ártson nekik.

Pünkösd. A székelyeknél pünkösd ünnepe egészen összeforrt a somlyói búcsúval. (Részletes leírását lásd „Áhitat a falun" című kiadványunkban.) Egy csíkszentimrei székely atyafi elbeszélése sze­rint a „pünkösdelés" úgy történik, hogy pénteken főtt perecet süt­nek és elkészülnek a másnapi búcsúra.

Úrnapja. Csíkrákoson erős idő esetén az Úrnapján megszentelt virággal füstölnek. Ez a veszedelmet elhárítja. Csíkgöröcsfalván a négy oltár köré jegenyeágakat vernek. A körmenet végén ezeket az ágakat összeszedik és az állatok füstölésére használják orvosságul. Csíkdelnén nyírfaágakat vernek az oltár mellé. Ennek a leveleit fej- és torokfájás ellen használják. Csíkszentimrén, Csíkcsekefalván, Kászonfeltizen az úrnapi oltárról egy-egy ágat visznek haza és annyi Miatyánkot mondanak, ahány levél van rajta. Az úrnapi virágot a káposzta közé teszik a hernyók bántalma ellen.

Szent Antal. Ajnádon e napon alamizsnát adnak és misét szol­gáltatnak a „szerencséért". Csíkszentkirályon e napon van a nagy palántaültetés. Ekkor hozzák a búcsúágat Csíksomlyóról. Csíkszentimrén Szent Antalhoz kell imádkozni az elveszett marháért, hogy megkerüljön. Több helyt Szent Antal tiszteletére 9 keddi ájtatosságot tartanak.

Szent László. Csíkszentimrén az a hiedelem járja, hogyha ezen a napon esik, akkor még sokáig eltart az esőzés. Kászonfeltizen úgy vélik, ha Szent László napján mennydörög, Szent László a zabokat megjárja és az nem nő nagyobbra.

Péter-Pál. Általában ezen a napon végig járják a mezőket, megtekinteni a gabona-táblákat és ekkor kezdenek kaszálni. Csík­szentkirályon ekkor kezdődik a juhvásár. Csíkszentkirályon is ekkor vásárolják az apajuhokat. Csíkszentmártonban azt tartják, hogy Szent Péter karddal és imakönyvvel, Pál pedig csak karddal őrzi az Oltáriszentséget.

Aratás. Ajnádon, ha lefogyasztották az aratnivalót, a gazda napszámosai koszorút kötnek. A koszorút egy asszony viszi be a házba, akit vízzel leöntenek. Csíkdelnén az aratást úgy tekintik, mint a szüretet. A fiatalság kora reggel zenészekkel megy ki a gazda földjére. Az aratáshoz látott fiatalságot cigányok követik zeneszóval. Mikor a gabona fogyni kezd, az mondják: megfogják a nyulat. Amint befejezték az egyik földön az aratást, egy más földre mennek, ott egyet táncolnak, énekelnek és újból munkához látnak. Mikor az aratást befejezték, hazaviszik az arató-koszorút. Ének- és zeneszó mellett haladnak végig a falun. Egy kiváltságos leány vagy legény fejére vadvirágból koszorút kötnek. A koszorús legényt vagy leányt mindenki leönti vízzel. Csíkszentkirályon azt tartják, hogy nem jó az aratást pénteken megkezdeni. Csíkszentimrén a legtehe­tősebb gazdánál gyűlnek össze és nála kezdik meg az aratást kalákába. Utána birtok és szomszédság szerint folytatják a munkát. Az aratás végén hazaviszik a koszorút és táncot rendeznek. A ké­vét, melyre a keresztet rakják, tűrőkévének hívják. A kalapkévé­nek vagy a fedő-kévének papkévéje a neve. Csíkszentmártonban Sarlós Boldogasszonykor kezdődik meg az aratás. Egy kötelet vet­nek és ebbe rakják a gabonát, mit összekötve kévének neveznek. 17 kévéből csomó, 21 kévéből kereszt, 26 kévéből kalongya lesz. A papnak külön kévéje van. Ezekből a nagygazda a papnak 12 véka gabonát, a kisgazda ennek felét fizeti. A pénzfizetést osporának hívják. Kászonújfaluban az aratótáncot kalákatáncnak hívják. Kászonfeltizen régebben az aratási rozsból pálinkát főztek, amit kicsidütös-pálinkának neveztek.

Illés próféta. Ajnádon, ha Illés napján mennydörög, nem lesz a magyarónak bele. Csíkszentimrén az a mondás járja: sokat tud, mint Illés próféta. Csíkdelnén a próféta szekere dörög az égen mennydörgéskor, Illés napján mindig esős idő van.

Mária Magdolna. Rendszerint esőzéssel jár. Csíkszentimrén szállóige: megbánta bűnét, mint Mária Magdolna.

Szent Jakab napját Csíkdelnén zöldfarsangnak hívják. A lako­dalom előtt a vőlegény kiment az erdőbe egy pár legénytársával és onnan hozott feldíszített zöldágat vert menyasszonya háza elé. Tár­sai ekkor a menyasszonyt el is vitték. Amit a lányos háznál meg­foghattak, azt mind elvitték ajándékba a menyasszonynak.

Szent Anna. Több helyen e napon kezdik a virágos kendert nyőni az asszonyok. Ezt legtöbb helyen kalákába végzik. Csekefalván kendernyövés után mákoslőnyével kínálják meg a kalákásokat. Kászonújfaluban régebben kereszt alatt elzarándokoltak a Szent Anna-tóhoz.

Nagyboldogasszony. Általában használják a nagyboldogasszony-lapit a sebek gyógyítására. Csíkmenaságon a pásztorok le­jönnek a gazdák gyűléseibe és arra kérik őket, hogy a kialkudott 16 font sajtból egy pár fontot engedjenek el. Aki hajlik az alkura, azt jól megtisztelik. Csekefalván Nagyboldogasszony-nap után sze­dik ki a fokhagymát. Kászonújfaluban a kápolna búcsúja.

Szent István. Csíkszentkirályon búcsút tartanak. Az a hiede­lem járja, hogy amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz egész őszön át. És ha szép idő van, jó vetési idő lesz.

Kisboldogasszony. Göröcsfalván búcsúünnep. Ekkor búcsúz­nak a fecskék. A csíksomlyói búcsú miatt egész Csíkban nevezetes nap.

Mindenszentek. Csikdelnén e napon egy kemence apró ke­nyeret sütnek. Még melegen átalvetőbe teszik és a templom előtt álló szegényeknek kiosztják. Azok az adományért a hozzátartozók halottjaiért imádkoznak. Azt tartják, hogy a halott ilyenkor elmegy a hozzátartozók kapujához és ha nem adnak a szegénynek, sírva megy el onnan. Több helyt a szegények számára sütött cipót halot­tak lepényének nevezik. Máshelyt (Kászonújfalu) Isten-lepényének hívják. Ajnádon a sírokat feldíszítik, egyesek még ágakat is tűznek a sír fölé.

Szent Márton. Csíkszentkirályon, Csíkszentimrén e napon ludat ölnek és jósolnak belőle. Ebben ősrégi pogány szokás van. Az egyház ennek ellensúlyozására ajánlotta, hogy a ludat Szent Már­ton tiszteletére öljék le és gondoljanak arra, hogy a szent alázatos­ságból püspökké választása elől egy ludólba bújt el, de a ludak el­árulták és így kénytelen volt a püspökséget elvállalni. (Bálint: „Né­pünk ünnepei.” 299.)

Szent Katalin. Általános szabály, hogy „Katalin tiltja és And­rás megpecsételi" a zöldfarsangot. Csikdelnén a legények egész nap se nem esznek, se nem isznak, csakhogy megálmodhassák, hogy ki lesz a feleségük.

alt

 

Forrás:

Székely László: Ünneplő székelyek. Adatok a székelység vallásos néprajzához. Csíkszereda, 1944. 21-26.

 


[1]Szent György napja a tavasz kezdete. A rómaiaknál Pales pásztoristennek mutattak be áldozatot, hogy a gonoszt a nyájtól távol tartsa. Az egyház ennek ellensúlyozására, elrendelte Szent György ünnepét, aki a legenda szerint a sárkány jelképében a go­noszt megölte. (Bálint: Népünk ünnepei 239. A Magyarság Népr. IV. 238; Ethn. 52:101.)

Módosítás dátuma: 2020. június 02. kedd, 17:19