KalákahÃvó, vÅ‘fély: MegbÃzott személy, akit a kalákát rendezÅ‘ gazda kér fel, hogy járja sorra a falut, s hÃvja meg a munka végzésére a közösség tagjait. A hÃvogatás hasonlÃtott a vÅ‘fély lakodalmi hÃvogatásához, ezért több helyen Ãgy is nevezték a ~t. A kaláka szervezeÂtének E.-ben gyakorolt és ismert módja. (—>kaláka, —>megszólÃtás, összeállás).
- Irod: Kolumbán Samu: Ethn. (1894); Harmath Lujza: Ethn. (1899).