Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Szószedet nyári ünnepkör Július 08. Szent Kilián napja

Július 08. Szent Kilián napja

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Július 08. Szent Kilián napja

Szent István (egykor Szent Kilián) kápolna Mecseknádasdon. 2012.

„Írország sziget az óceánban, szántóföldjei termékenyek,

de híresebb a szentjei miatt, akik közül Itália Kolumbánnak,

Alemannia Gallusnak, Frankföld Kiliánnak örvendezik.”

Kilián Würzburg ír származású vértanú püspöke (†689 táján). Már hazájában püspökké szentelték kolostorában, amikor elhatározta, hogy a szigetországból az európai szárazföldre megy, és ott néhány társával együtt „teljes szegénységben követi Krisztust.”  Mielőtt megkezdte volna misszióját Würzburgban, elzarándokolt Rómába, ahol Konon pápa teljhatalmat adott neki „a prédikálásra és a tanításra.” Frankföldre két társával, Kolonatus pappal és Totnan diákonussal érkezett. Kilián még Írországból tudta, hogy mekkora a jelentősége az uralkodónak a pogányok megtérítésében, és csakhamar sikerült a fiatal Gozbert von Thüringen herceget a keresztény hitre téríteni, akitől rögvest hite megvallásának gyakorlati bizonyítását kívánta, vagyis azt, hogy hagyja el bátyja özvegyét, akivel az egyházi törvény ellenére addig együtt élt. A későbbi hagyomány azt közli, hogy Gozbert „először nagyon meghökkent”, „nagyokat sóhajtott, mert szerette ezt az asszonyt, akit feleségének tekintett.” Amikor az asszony, név szerint Geilana megtudta, hogy Gozbert végül beleegyezett a lassú elválásba, elhatározta a püspök meggyilkolását. Ő a veszélyt felismerve figyelmeztette társait, hogy bátran vállalják a vértanúságot. Geilanának hamarosan alkalma nyílt terve megvalósítására. Amikor a herceg egy hadjárat alkalmával távol volt otthonától, egy, az asszony által felbérelt bérgyilkos lefejezte  az éppen imádkozó Kiliánt és társait.  A tetemeket, az egyházi ruhákat és könyveket elásták a cellában, és lóistállót rendeztek be föléjük. Csoda folytán azonban egy idő múlva sértetlenül megtalálták a három vértanú testét. A gyilkos megőrült és öngyilkosságot követett el, a frank nép Isten ítéletét látta benne, és végleg elfordult a pogányságtól.

Kiliánt leginkább Írországban és Frankföldön tisztelik, de hazánkban is ismerték. Régi misekönyveink számon tartják, és számos családnevünk (Gellén, Kélián, Kiliyén, Gilyén) bizonyítja, hogy középkori jámborságunk is tisztelte. A sepsiszéki Kilyén települése és a gyergyói, nevét alighanem az 1659-ben kőből épült és zsindellyel fedett második kápolnájáról kapó Kilyénfalva elnevezése is erről tanúskodik.

Mecseknádasd 13. századi, a temetőben álló templomocskáját a falu Frankföldről bevándorolt német népe Kilián oltalmazó nevére szentelte. E titulust később István királyéra változtatták át. E kettősségben összefonódik a régi német szülőföld és az új magyar haza szakrális világa. A Szabolcs megyei Tiszaeszlár templomáról már 1332-ben feljegyezték, hogy plébánosa „Paulus sacerdos Sancti Quilyani de Oslar”, s a község ma is Kilián-patrocínium, amelynek búcsúját a szent emléknapján, július 8-án tartják.

Kilián töredékes képe a székelyderzsi unitárius templomban. 2007. Benedek Csaba fotójaA székelyderzsi unitárius erődtemplom déli falának bal oldali, töredékes középkori freskója négy püspököt ábrázol díszes ruhában. Nevük eredetileg glóriájuk szélére volt felírva, de ma már csak a harmadik püspök, Szent Kilián neve olvasható.

A szegedi késes céhet a 18. században bevándorló német mesterek ivadékai alapították 1835-ben. Nem véletlen, hogy Kilián püspököt választották az éles kard vértanúságának eszköze miatt védőszentül. A szegedi minorita templom főbejáratán több barokk fadombormű látható. Az egyik Kiliánt ábrázolja, amelyről írásbeli adatok híján sem lehet vitás, hogy a szegedi késesek áldozatkészségét dicséri.

A bánsági német falukban Kilián volt az aratás kezdőnapja.

Forrás:

 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II. Szent István Társulat kiadása. Budapest, 1977. 32.

Bitskey István: „Divus Kilianus” Pázmány Péter Szent Kiliánról.

http://reciti.hu/wp-content/uploads/09_BitskeyIstvan_Kilian80.pdf

Diós István: A szentek élete. Szent István Társulat kiadása. http://www.katolikus.hu/szentek/0708-376.html

Furu Árpád: Restaurált falképek Székelyderzsen. http://kozlony.unitarius.org/2016/uk2016-03.pdf       

 

 

 

 

 

Módosítás dátuma: 2020. április 06. hétfő, 12:49