Munkaszervezet területi típusai: A ~t a munkaszervezet alapformáinak (—>munkaszervezet alapformái) egy nagyobb területre jellemzÅ‘ jelleg­zetes aránya, belsÅ‘ összefüggései alapján határolja el a néprajzi kutatás. A ~nak kialakításában döntÅ‘ szerepet játszik a családtípus (kiscsalád, nagycsalád), illetve ennek munkaszervezete, mint a paraszti munkaszervezet alapja. A ~nak belsÅ‘ szerkezete történeti korszakon­ként változik, s ezzel egy bizonyos korszakra jellemzÅ‘, a tudományos kutatás által elhatárolt ~ érvényüket veszíthetik. A néprajzi kutatás a ~t csupán a mai Mo. politikai határai között, a Dunán inneni területen vizsgálta meg, s idÅ‘ben a XIX. sz. második és a XX. sz. elsÅ‘felében tekinti érvényesnek. A négy nagyobb típus a következÅ‘: 1. Hegyvidéki nagycsaládos terület (Északi-középhegység, a Bódva-völgy és az Abaúj-Zempléni hv. kivételével). Itt a múlt században döntÅ‘ súlya a nagycsaládi munkaszervezetnek volt, s mellette kisebb mértékben, társadalmi rétegektÅ‘l függÅ‘en kapott egyéb munkaszervezeti alapforma szerepet. A XX. sz.-ban a kiscsaládi és a vérségi alapokon nyugvó társasmunkák uralkodó jellege határozta meg. Egyéb munkaszervezeti alaptípusoknak kis jelentÅ‘ségük volt. 2. Bodrogközi nagycsaládos terület (Bodrogköz). A múlt században a terület munkaszervezetét a nagycsaládi munkaszervezet és a hosszúudvarok lokális alapú társas­munkái jellemezték, s más munkaszervezeti alaptípusoknak kisebb szerepük volt. A XX. sz.-ban a kiscsaládi és a lokális alapokon nyugvó társasmunkák uralkodó jellege az egyéb munkaszervezeti alap­formák csekélyebb jelentÅ‘sége határozta meg a Bodrogköz munkaszer­vezetét. 3. Északkeleti kiscsaládos terület: (Szatmár, Bereg, Szabolcs m., a Sárrét, a Bódva völgye, s az Abaúj-Zempléni hv.). A vizsgált idÅ‘szakban a kiscsaládi munkaszervezet, a lokális alapú társasmunkák, bizonyos típusú ledolgozások uralkodnak, a bérmunkák kis jelentő­ségűek. 4. Alföldi kiscsaládos terület (a Dunán inneni terület egyéb részei). A kiscsaládi közösségek bomlófélben lévÅ‘ munka közössége, a részműveléshez kötött ledolgozás különbözÅ‘ formái és a bérmunkák jellemzik. A társasmunkák jelentÅ‘sége gazdaságilag csak bizonyos ré­tegeknél számottevÅ‘. (—>még: munkaszervezet, munkaszervezet kuta­tása). - Irod: Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században (Szolnok, 1968).