Tájházak Bihar megyében 1. A gálospetri tájház

2013. május 02. csütörtök, 19:54 Kolozsvári István-Kéri Gáspár
Nyomtatás
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Tájházak Bihar megyében 1.

A gálospetri tájház

Az Érmellék már a neolitikum óta folyamatosan lakott terület, Gálospetriben és Érmihályfalván viszont már a paleolitikum nyomai is elÅ‘kerültek. A gazdag bor- és gabonatermÅ‘ vidéken többször próbáltak a teljes tájegységet bemutató gyűjteményt létrehozni (pl. Érmihályfalva), de a társadalmi rend, a történelem viszontagságai ezt rendre megakadályozták. Gálospetri, mint jellegzetes érmelléki település az, amely amellett, hogy alkalmasnak látszott egy tájház létesítésére, megfelelÅ‘ személyt is adott a múzeumügynek, dr. Kéri Gáspár személyében.

Az érmelléki magyar és román népi építészet és tárgyi kultúra között kevés különbség van, viszont a sváb falvaké eltérÅ‘. A hajdani mocsárvilág és a jellegzetes érmelléki szÅ‘lÅ‘kultúra volt az, ami megkülönböztette e tájegységet a szomszédos vidékektÅ‘l, és ez a gálospetri magyar tájházban is nyomon követhetÅ‘. A lakosság századokon keresztül és jelenleg is fÅ‘ként a mezÅ‘gazdaságból él. A gazdálkodás tárgyi emlékei szintén megtekinthetÅ‘k a tájház portáján.

Az érmelléki köztudatban ma már úgy él, hogy ennek a vidéknek nincs jellegzetes néprajza. Kéri Gáspár ennek ellenkezÅ‘jét igyekszik bebizonyítani a még fellelhetÅ‘ építészeti és tárgyi emlékek összegyűjtésével és bemutatásával. A tájházban található tárgyakat megközelítÅ‘leg a Biharfélegyházát, Érmihályfalvát, Piskoltot, Szalacsot és Margittát összekötÅ‘ vonal által határolt területen gyűjtötte. Ugyanebben régióban találhatóak azok az építészeti objektumok (kerítés, kapu, góré, pajta), amelyeket rekonstruáltak, illetve áttelepítettek a tájház udvarára.

A lakóház 1870-ben épült vertfalú, oldaltornácos, deszkafödémes, náddal fedett, deszkaoromzatos épület. A meglévÅ‘ korabeli elemek megÅ‘rzése mellett a hiányzókat a még meglévÅ‘ népi építészeti objektumokról rekonstruálták, úgy, hogy figyelembe vették az anyagot, a szerkezetet és a méretet. Eltérés csak a meglévÅ‘ telek viszonyaihoz képest van. A ház hagyományos beosztású: nagyház, pitar, kisház, a ház udvar felÅ‘li részén tornác könyöklÅ‘vel, ennek végén nyílik a kamra. Az utcai homlokzat oromdeszkája napsugaras motívumával messzirÅ‘l felismerhetÅ‘vé teszi a tájházat.

A ház végében álló istállót, valamint az ezzel átellenben álló színt és disznóólat a tulajdonos a szomszédos Szalacsról telepítette át. MindezekbÅ‘l is látszik, hogy a hitelességre való törekvés mellett nagy alapossággal és pontossággal rendezte be a portát, ami az enteriÅ‘rökre ugyanúgy vonatkozik. A házbelsÅ‘ egy századfordulós, illetve XX. század eleji középparaszt család életmódját mutatja be, igen nagy alapossággal. A nagyház ónémet bútorzata, a gazdag viseletanyag, a pitar csikóspórja, a hátsó ház virágos festésű atuzsérja már a polgárosodott életnívóra enged következtetni. A hátsó szobában azonban még áll a hatalmas búbos kemence és a berakott spór, melynek füstjét egy mászókémény vezeti el. Berendezése az 1880-as évekbÅ‘l valóflóderes ágyával, gyékénykanapéjával, festett falitékájával, pipatóriumával ugyancsak magasabb vagyoni helyzetet tükröz, elrendezése, a falon található szenteltvíztartó és feszület pedig a helyi katolikus magyarság lakásbelsÅ‘jébe ad betekintést.

A kamara berendezése: hombár, lisztesláda, ácsolt láda, stelázsi és a „tejes”, mely nem más, mint sarki kredenc a tej és tejtermékek tárolására. Ezeken kívül megtalálhatók a kenyérsütés eszközei, továbbá mosóteknÅ‘, egy vakablak, melyen szilkék találhatók a méz, a lekvár, a zsír tárolására.

A pajtában teljes képet kaphatunk az érmelléki szÅ‘lészet és borkészítés eszközeirÅ‘l és teljes munkafolyamatáról. A háromosztatú istálló egyik helyisége egyelÅ‘re raktár célokat szolgál, a másikban Sass Kálmán 1956-os mártír lelkész emlékszobáját rendezték be. A harmadik helyíségben (a szekérszín) egy ökrös szekér található.

Az érmelléki tájház megnyitása, 2003 óta folyamatosan gyarapszik épületekkel, tárgyakkal és persze történetekkel. Kéri Gáspár – törekedve arra, hogy a vidékrÅ‘l minél teljesebb képet mutasson be – Szalacson egyzsellér parasztporta helyreállítását is elvégezte. Jelenleg egy klasszicista stílusban épült urasági lakóház helyreállításán dolgozik Gálospetriben, így a három helyszínen a jövÅ‘ben lehetÅ‘ség nyílik az Érmellék minden társadalmi rétegének lakáskörülményei bemutatására.

A tájház neve:Gálospetri tájház

Település neve – magyar és román nyelven: Gálospetri, GaloÅŸpetreu

Megye neve: Bihar, Bihor

Ahol található: 385. házszám

Nyitva tartás: kérésre nyitják ki, Móricz Ilona

Telefonszám: (004)0740138936

A tájház tulajdonosa, működtetÅ‘, kapcsolattartó neve, elérhetÅ‘sége:

Kéri Gáspár telefonszám: (004)0745451989,

e-mail: kerigaspar(kukac)freemail.hu

BelépÅ‘díj: 3 RON

Honlapcím, ahol további információ kapható a tájházról: www.partiumimuzeumok.ro

Módosítás dátuma: 2018. április 03. kedd, 19:37