Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Sárközi főkötők

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Sárközi főkötők

Sárköz Tolna megye déli sarkának Dunához simuló része: Őcsény, Decs, Pilis és Alsónyék. Földrajzi és néprajzi sziget, színmagyar kálvinista lakossággal. Szép típusú asszonyai készítik a sárközi „szabott” és „parittya” főkötőket csipkefinom kivarrással.

Tolna megye legdélibb sarkában, Szekszárd alatt, az egyenesen délnek csapó meredek dombvonulat és kígyózó Duna között, Csepel szigeténél kisebb, lapos, rétes síkság fekszik. A lomha Sárvíz kanyarog végig rajta s innen kapta a Sárköz (= vízköz) nevet. Az ilyen vizek közé szorult helyek, ahonnan hajdanában úgy kellett „kijárni” a szomszédos községekbe, köztük Szekszárd városába is, predesztinált megőrzői elmúlt korok életmódjának, szokásainak, divatjának. Efféle ittfelejtődött kis népsziget a tolnai Sárköz is. Mindössze négy falu: Őcsény, Decs, Pilis és Alsónyék rokon családokból álló ősi református lakossága a néprajzi értelemben vett Sárköz, melynek különállása még jobban kidomborodik azáltal, hogy szomszédságába a török világ után más vidékről, vagy éppen idegen földről származó telepesek kerültek. Sajnos, a vizekkel szigetté zárt földek sorsa fenyegette ezt a területet is. Szakadozott, bomlott, apadt, mert jómódú népét megmételyezte az „egyke”. Értékes nép, nyakas, szívós magyarság. Szerencse, hogy újabban biztató jelek is mutatkoznak.

Módosítás dátuma: 2017. december 14. csütörtök, 17:10 Bővebben...
 

A Dél-Dunántúl népviseleteinek néhány kérdése

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A Dél-Dunántúl népviseleteinek néhány kérdése

A hagyományos paraszti műveltség kutatóját a Délkelet-Dunántúl sokszínűsége különösen akkor ejti csodálatba, ha a népviseletekkel kezd foglalkozni. Különösen annak számára lenne ez a kép megfejthetetlenül összetett, bonyolult. aki minden történeti ismeret, előítélet nélkül érkezett volna e tájra, mondjuk Amerikából, nem ismerné még az itt beszélt nyelveket és nyelvjárásokat; és tegyük hozzá, az első világháború előtti években utazta volna be a négy megyét egy tavaszi vasárnapon, gondolatnál sebesebb légi járműről szemlélve a templom körül ünnepi viseletben rajzó népet.

A népviseletek az egyes népcsoportok legszembetűnőbb ismérvei, jelzői, és egy ilyen utazás felvillantaná előttünk e táj számtalan kisebb-nagyobb népcsoportját és nemzetiségét.

Hogyan lehetne e tájat a népviseleteiből kiindulva rendszerezni, e táj néprajzi csoportjait a viseletek alapján beosztani, megismerni?

Megszoktuk, hogy egyes népcsoportok vizsgálatánál tekintünk ki népviseletükre; így tulajdonképpen csak azoknak a népcsoportoknak ismerjük a népviseletét, amelyekkel a néprajzi kutatás valamilyen módon már foglalkozott. Hozzátehetjük: a népviselet általában az a külső jegy, melynek kapcsán az egyes népcsoportokra felfigyelnek.

Bővebben...
 

Rátétes szűrök a Bihari Múzeum gyűjteményében

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Rátétes szűrök a Bihari Múzeum gyűjteményében[1]

I. tábla 1. kép: A BM I. 74.3.1. leltári számú toldócsíkkal, borítással ellátott váradi szűr eleje, nyak és szecc megoldása címerekkel2003-ban volt először módom tanulmányozni a Bihari Múzeum néprajzi gyűjteményében található szűröket, rátétes díszítésű textíliákat. Jelen írásomban a „bihari specifikum”-nak mondható rátétes szűröket veszem nagyító alá.[2]

A szűr szónak két jelentése van: egyik a magyar juh, a racka, gyapjából készült durva, abaposztó neve, amelyet darócnak, halinának is neveznek, másik jelentése a nagygallérú, köpönyegszerű felsőruha.[3]

„A szűr a magyar nép egyik legősibb és legkedveltebb, népdalokban leggyakrabban emlegetett ruhadarabja. Kizárólag férfiak viselik; leginkább a pusztázó nép, de ünnepi díszruhája a falusiaknak is…” – írja Györffy István e viseletdarab legismertebb kutatója.[4] Páratlanul szép és gazdag, minden ízében magyar ornamentika jellemzi.[5] A legmagyarabb ruhadarab.[6]

Györffy a szűrviselés két területét említi: Erdélyt és Magyarországot.[7] A cifraszűr mindenütt a magyarságra volt jellemző, csak a magyarlakta területeken készítették és viselték. Általános divatja a XVII–XVIII. században volt,[8] de virágkorát élte még a XIX. században is.

A szűrre a nagy bőség jellemző: nem lehet felölteni, nem ér össze az eleje. Más felöltőktől a hátán lévő, nagy négyszögletes gallérja különbözteti meg. Nélküle a szűr nem valódi csak gubaszűr, juhszűr, vagy szűrkabát stb.[9] Mellben csak egy szűrcsat fogja össze, amelyet nem szoktak kioldani, mert legtöbbször vállra vetve hordták,[10] ezért az ujját gyakran bevarrták, használati tárgyakat tettek bele.[11] Somogyban a szűr ujja megrövidült, eleve bevarrva, befenekelve készítették.[12]

A pásztornak mindene a szűr: védte a hidegtől, az esőtől, a széltől, a hótól, árnyékot adott a nyári napsütésben. Derékaljnak, párnának, ülőszéknek, takarónak használta. A gazdaembert egész életében kiszolgálta ez a viseleti darab, de a cselédek, pásztorok szűre, ha elnyűtt, másikra volt szükség. Valamirevaló pásztornak gazdagabban díszített cifraszűrt kellett viselni.

Módosítás dátuma: 2015. október 04. vasárnap, 21:52 Bővebben...
 

Mitől szitások a sződiek?

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Mitől szitások a sződiek?

A fotóra kattintva megtekintheti képgalériánkatA Váci Polgár olvasói bizonyára találkoztak már ezzel a "falucsúfoló" kifejezéssel: sződi szitás. Régen vásárokon, piacokon, ma már talán csak a futballpályák mellett hangzik el a sződi emberekre vonatkoztatva ez a kifejezés. Vajon honnan eredeztethetjük ezt a mondást?

A válasz a mára  már  javarészt elhagyott sződi népviseletben, illetve annak egy darabjában, a főkötőben rejlik. A sződi főkötő (fejkötő) alatt annak alakjának megtartásához: "hogy szépen álljon", a leányok a háztartásban használt hagyományos szitából kivágott szitakéreg-lapot vagy más néven szitadeszkát használták. Tehát a csörögi hegyről a bíróválasztáskor legurított helyett (aki elkapja, az lesz a község bírója) ez a sződi szitások elnevezés hiteles alapja.

Módosítás dátuma: 2014. október 19. vasárnap, 07:05 Bővebben...
 

A gumicsizma

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A GUMICSIZMA 

Magyargyerőmonostor, 2009. Kovács Dénes fotójaAz ember, ha valami iránt elhivatottságot érez, nagy tervekkel vág neki pályájának. Meg szeretné váltani a világot, megújítani a szakmát, átformálni az embereket, maradandót, fontosat alkotni. Kemény munkával, olykor sok lemondással, kudarccal, ha sikerül is ezekből valamit megvalósítania, élete vége felé mégsem a megelégedettség, hanem a hiányérzet uralkodik el rajta. Nem az tölti el jó érzéssel, hogy valami kicsi mégis csak lett a nagy tervekből, hajtott valami hasznot az én munkám is, hanem az bántja, hogy mi minden maradt el, hogy még ezt is magammal viszem, ez is itt marad, ezt is éppen csak elkezdtem…

A számadás állapotában minden apróság fontossá növekedik azáltal, hogy nem adhatom már tovább, hogy másoknak ez érdekes lehetne, de velem sajnos talán örökre eltűnik, semmibe vész. Ezért amíg lehet, amíg még tudom, hát ezt is szedjem rendbe, amazt is adjam tovább, hogy ne vesszen el örökre, hogy a fáradozásom ne lenne hiábavaló. Nincs már fontossági sorrend, megformálás, csiszolgatás, a csiszolatlan kő épp annyit érhet, mint a szépen megmunkált darab. Csak az a lényeg, hogy ha már nagy nehézségek közepette, kemény munkával kibányásztunk valamit, ne temessük vissza, hanem kínáljuk fel azoknak, akik hasznosíthatják. Ki tudja, mi lehet hasznára a következő nemzedékeknek? Aminek értékéről pedig meg vagyok győződve, azt erkölcsi kötelességem átadni.

Módosítás dátuma: 2013. november 26. kedd, 11:49 Bővebben...
 


1. oldal / 2