Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Társadalomnéprajz Elvi kérdések

Györffy: A néphagyomány és a nemzeti művelődés

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Györffy: A néphagyomány és a nemzeti művelődésGyörffy István: A néphagyomány és a nemzeti művelődés

Györffy István munkásságáról korábban már közöltünk egy írást honlapunkon Szabó László tollából :

Györffy István munkásságáról

Györffy István jeles néprajtudósunk egyik klasszikusa (A néphagyomány és a nemzeti művelődés) most teljes egészében olvasható az interneten Kósa Károly szolnoki helytörténész honlapján. A tartalmat böngészve egyenként is beletekinthetünk a fejezetekbe, de folyamatában is olvashatjuk a művet.

MEGTEKINTEM

Módosítás dátuma: 2016. szeptember 30. péntek, 07:24
 

A jász ember mentalitása

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A jász ember mentalitása

Az iráni eredetű jászok IV. Béla uralkodása idején a kunokkal együtt telepedtek be hazánkba. A betelepedő két nép nem volt egyenrangú, s elvált egymástól eredet, nyelv, kultúra és politikai helyzet tekintetében is. A kunoknak alávetett katonáskodással és egyéb szolgáltatásokkal tartozó segédnép volt a jász, s mint az alán népek általában, nem nomád állattartó életmódot folytattak, hanem elsősorban földművelők voltak. A nomád kunok Magyarországon is megőrizték a jászok feletti rendelkezési jogaikat, mert a IV. Béla, majd Kun László biztosította kun privilé­giumok egyik leglényegesebb része az volt, hogy a kunok „belügyeibe” nem szólnak bele sem az oligarchák és egyházi rendek, sem a király. Ezért is van az, hogy a jászok ma­gyarországi bejöveteléről egykorú források nem szólnak; mindig csak a vezető kunokat emlegetik okleveleink.

A betelepedéskor még egyetemesen alávetett jászok éppen eltérő kultúrá­juk miatt elváltak a kunoktól. Számos nyom utal az akkori jász etnikai tudat meglétére, amelynek táplálója a más nyelven kívül éppen a különböző kultúra volt. Ez a meglévő etnikai tudat és földművelésre alapozott életmódjuk segítette a jászokat ahhoz, hogy 1323-ban egyetemlege­sen Károly Róberttől a kunokéhoz hasonló, de egyben a kunokétól el is különülő privilégiumo­kat kaphassanak. Az történt ugyanis, hogy bár a politikai hatalom a kunok kezében volt, a kunok nomád életmódja, hadjáratokra alapozott gazdasági élete az új hazában, a szilárd állami kereteken belül a Kárpát-medencében, magyar királyság keretei között nem sok kibontakozási lehetőséget kapott. Ugyanakkor a kun törzsszövetségen belül az addig alávetett, földművelést folytató jászok éppen a magyar viszonyokhoz való alkalmazkodni tudásuk miatt jelentős tényezővé válhattak, s erős etnikai tudatuk segítségével el tudtak szakadni a kunoktól, s mert sikerült nekik is hasonló jogokat szerezni, kivonták magukat fennhatóságuk alól.

Módosítás dátuma: 2016. szeptember 16. péntek, 09:24 Bővebben...
 

A népi kultúra és az értelmiség szerepe

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A NÉPI KULTÚRA ÉS AZ ÉRTELMISÉG SZEREPE

Műhely mellékletünk múlt heti számában az Ezer Székely Leány Találkozó kapcsán merült fel a népi kultúrának a mai társadalomban betöltött helyét és szerepét firtató kérdés. A szervező intézmények képviselői – Ft. Boros Károly felcsíki főesperes, csíktaplocai plébános, Antal Attila Csíkszreda kulturális ügyekkel foglalkozó alpolgármestere és András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője – válaszukban a népi kultúra megváltozott szerepéről beszéltek, hangsúlyozva, hogy e kultúra él, része mindennapjainknak, noha funkciói változnak.

 

Dr. Balázs Lajos szokáskutató a kérdéskör szakavatott ismerője. Az alábbiakban a népi kultúra és a globalizáció közötti összefüggéseket vizsgálja Sarány István kérdéseire válaszolva.

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 10. szerda, 06:51 Bővebben...
 

A mai magyar társadalom képe és a kormányprogram

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

MIT NEM ÉRTÜNK?

A MAI MAGYAR TÁRSADALOM KÉPE ÉS A KORMÁNYPROGRAM

Már nyolc hónapja annak, hogy a Magyar Köztársaságnak új kormánya van. Olyan, mely vértelen forradalommal, demokratikus választás útján jutott hatalomra, világosan megfogalmazott programmal a magyar nemzetet képviselő választó polgárok többségének akaratából. A kormány a nemzet jelentős többségétől felhatalmazást kapott arra, hogy programját a köz, a nemzet, az ország érdekében mielőbb végrehajtsa. Mind a választási program, mind a megalakult kormány világosan megfogalmazta, hogy az ország, a nemzet, a köz érdekében számít az állampolgárok munkájára, erkölcsi támogatására.

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 04. csütörtök, 14:37 Bővebben...
 

Györffy István munkásságáról

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Tapasztalatból tudományos módszer

Gondolatok Györffy István munkásságáról

Ebben az esztendőben emlékezünk meg Györffy István születésének 125. és halálának 70. évfordulójáról. Az évfordulók, az ekkor megszaporodó írások, visszaemlékezések, értékelések igen hasznosak, mert az ünnepelt személyét, életének munkásságát más-más színben és más-más oldalairól ismerheti meg az utókor, hiszen időközben megváltozott a nézőpont. Egy idő elteltével az életművet, új, addig hírül sem hallott szempontok szerint kezdik értékelni, s arra kíváncsiak, hogy az új kérdésekre, más szemléletben gyökerező gondolatokra ad-e és miként ad választ az ünnepelt életműve. Azt kérdezik tőle akaratlanul is, érvényesek-e még egykor csillogó értékűnek tartott megállapításai, folytatható-e gondolatainak sora, ad-e még valami hasznosíthatót egy későbbi kor számára? Avagy lezárult-e már életműve, beépült kora és korát követő időszak eredményeibe, s új tanulságokkal már nem szolgál. A jubileumi megemlékezések mindenképpen szükségesek, hiszen akár adnak még ösztönzést, akár nem, részei a múltnak, hozzájárultak a jelen állapot, gondolkodás kialakulásához, s nem hagyhatjuk feledni az egykori tevékeny embert. Ha ma a nagyközönség nem is olvassa Gyöngyösi István eposzait, Bessenyei György prózáját, és nem kerülnek színre sem az ő, sem pl. Kisfaludy hajdan oly népszerű drámái, irodalmunk nagykorúvá válásában,  művelődéstörténetünkben betöltött jelentőségével minden, a magyar kultúrát tisztelő és szerető ember tisztában van.
A jubileumi ünnepségeken gyújtott tüzek, ha kihunynak, megmaradt hamvában gyakran felfedezünk egy-egy kiolvadt, olykor csak borsónyi nemes fémet, amelyet ismét megcsillogtathatunk, felfényezhetünk, s bízvást mondhatjuk, haszonnal járt fáradozásunk. S ahogyan bölcsen mondja egyik ismert közmondásunk: Néha a száraz fa is kizöldül.

Módosítás dátuma: 2019. szeptember 17. kedd, 09:05 Bővebben...
 


6. oldal / 7