Idegenek a Tiszazugban[1]
A beilleszkedés körülményeinek vizsgálata a tiszazugi falvakban
A 2006-ban Szabó László kezdeményezésére újraindult Tiszazug-kutatás azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a vizsgált területen "lezajlott és jelenleg is tartó társadalmi, gazdasági mentális, kulturális folyamatokat elemezze és értelmezze".[2]
Nem előzmények nélkül kezdte el kutatócsoportunk a gyűjtést, a hetvenes években már jelentős terepmunka zajlott ezen a vidéken Pócs Éva, Szabó László, Bellon Tibor, Barna Gábor, Botka János s mások közreműködésével. Számos publikáció készült a falvakról, monográfia is született Csépáról, de a tájegység teljes feldolgozása elmaradt.[3] A mostani gyűjtésnek tehát elsősorban az elmaradt adatok beszerzése, feldolgozása és megjelentetése a feladata. Mindezek mellett program is indult annak érdekében, hogy a "Peremlétből" elmozduljanak a hajdan jól működő közösségek: "A kistelepülések alkotta kistérségek legnagyobb kihívása az ezredfordulón a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás, a hátrányok felszámolására való törekvés. A települések alkalmazkodóképességét nagyban befolyásolja a helyi társadalom megváltozott szerkezete, kapcsolódásuk jellege. A jelenkori kutatások szükségességét indokolja az a társadalmi érdek, hogy a vidék falvainak értékleltára elkészüljön, mindez segítse a tervezést, a társadalom fejlődésének irányát és ütemét. A hagyományok feltárása, azok ápolása, az identitás megőrzése, a hagyományokon alapuló gazdálkodás, a táj- és természetismeret, örökölt értékrend és ezek feltárása a mai viszonyok között mindnyájunk érdeke."[4]