2023. május 10. szerda, 00:00
Csányi Piroska
Zöldellő májusfák, dalos éjszakák és vidám majálisok
Kalandozás Maia istennő birodalmában – Az egyház májusi ünnepei
Más, boldogabb esztendőkben ilyenkor május első napjaiban már javában zeng a világ. Az ébredező, zsendülő természet földalatti és föld feletti titkos erői már lázasan dolgoznak s készítik elő a nagy, szent forradalmat: az új élet zengő csodáját. Május első napjaiban máskor már virágpompában áll a világ, ezer és ezer halványszirmú, édes illatú virág öltözteti ünneplőbe a fákat, május igazi királynőit és kacagó napsugárözönben dalol a természet odakünn, Isten nagy templomában.
Valamikor, békés, boldog időkben ezen a napon, május első vasárnapján ünnepet ült az ifjúság. Odakünn, a Kállay-ligetben suhant a körhinta s folyt a zsákba futás, lepényevés – majális volt. Május első éjszakáján pedig húzta a cigány a szép lányok, szép asszonyok ablaka alatt, hogy:
„Szeretnék május éjszakáján, ellopni minden orgonát…”
Maia istennő berkeiben
A tavaszi zendülés, az új élet sarjadásának örömünnepét éppen úgy megtaláljuk a primitív, pogány népeknél, mint a mai embereknél. Az utóbbiak azonban nem érzik már a majális, vagy májusfa ünnepe mögött az ősi, kultikus jelleget, a föld termékenységének megújulásával együtt az új élet, a feltámadás hitét.
Módosítás dátuma: 2023. május 10. szerda, 06:28
Bővebben...
2023. május 01. hétfő, 00:00
Szendrey Ákos
Május elsejei népszokások: a májusfa
Már a görög-római korban bizonyos napokon és alkalmakkor, „védekezésül a rossz, ártó szellemek ellen”, faágakkal díszítették a házakat, istállókat és melléképületeket. Leginkább szúrós vagy erős szagú növényeket használtak erre, mert úgy hitték, hogy ezek biztosabban távol tartják, sőt elűzik a rontó szellemeket. Ez a szokás egész Európában elterjedt, és általában György naphoz, május elsejéhez vagy pünkösdhöz kapcsolták. E néphit ezeket a napokat úgynevezett „gonoszjáró” napoknak tartotta, ezért ilyenkor különösképpen védekezni kellett a „rontás” ellen.
Az ágakkal díszítésnek, faállításnak az is volt a célja, hogy az ember házatáját és őt magát erősítse az újraébredt tavasz erejének közvetlen érintésével. Az idők során mindinkább a természet újjáéledéséhez és a szerelemhez kapcsolódott.
Ezért is a zöldágazás, májusfaállítás leginkább a lányoknak szólt. Megtisztelés, vallomás lett ez a legény részéről. Ez a szokás már a XVIII. századból ismeretes. „Sok inconvenienciák esvén ennek előtte a Filep Jakab napra viradólag felvonni szokott zöld ág miatt, annak eltávoztatásáért concludáltatott még anno 1753, hogy városunkban zöld ágak felverettetése senkinek meg nem engedtetik.” Mai szavainkkal: sok bajt okozott a mindig Fülöp Jakab nap hajnalán felállított zöld ág, ezért már 1753-ban úgy határozott a város, hogy senkinek sem engedi meg ilyenek felállítását.
Bővebben...
|
2023. január 01. vasárnap, 00:00
Ismeretlen szerző
Keleti népek újévi szokásai
Nemcsak a művelt Európában ünneplik az új évet, hanem megvan ez a szokás jóformán a világ minden népénél.
A perzsáknál, – akik e tekintetben az egyetlen kivétel – az újév a gyász ünnepe. A vallás utasításaihoz híven, fekete és violaszín ruhába öltözve, böjtöl ilyenkor a mozlim. Ezzel szemben a többi keleti nép még zajosabban és komolyabban ünnepli az újesztendőt.
Indiában január elsején már hajnalhasadáskor megkezdik az ünneplést. Miután az újévet üdvözölték. a brahminok felkeltik az alvókat; a nők nagy sietséggel a tisztogatáshoz fognak, minden porszemet eltüntetnek, ami az elmúlt esztendőre emlékeztet. Mindenen túladnak, ami régi; a konyhát is új berendezéssel látják el. Az új edények igen fontos szerepet játszanak a további ünneplésben. Rizst vagy tejet főznek bennök, és a főzés eredményéből következtetnek az újév szerencsés vagy szerencsétlen voltára. Ha a tej gyorsan felforr, úgy ez szerencsés jel; ha kifut vagy az edény elhasad, kedvezőtlen a jóslat. Akinek a rizs szerencsét jövendöl, az juttat belőle barátainak és a főszereplőknek: teheneinek is. Mert az ünnep második napját ezeknek szenteli a hindu: leveti magát előttük a földre és hálából virágot visz nekik.
Módosítás dátuma: 2023. január 21. szombat, 10:07
Bővebben...
2022. december 23. péntek, 00:00
Csányi Piroska
Szegedi és alföldi karácsonyi magyar népszokások
Luca-széke – „Kóringyálás" a Megváltó születési estéjén
Nyelvében él a nemzet. Mi magyarok különösen gazdagok vagyunk régi, érdekes és szép népszokásokban, csak talán az a hiba, hogy úgynevezett intellektuális társadalmunk nem értékeli eléggé a folklore költészetét… Ilyenkor karácsony táján az egyházi szertartásokkal összefüggő népszokások egész kincsesházát gyűjthetjük össze és köthetjük színes, illatos csokorba, mint az eleven fantáziájú, költői hajlamokkal megáldott magyar néplélek legszebb virágait.
A karácsonyi és újévi magyar népszokások igen sok érdekes, Szeged környéki példáját írja le nagyszerű szaktudással összeállított könyvében Bálint Sándor dr., az új szegedi tanítóképző intézet fiatal tanára. „Népünk ünnepei” a könyv címe s ez év februárjában hagyta el a sajtót. Az adventi és karácsonyi ünnepkörről szóló fejezetét a hajnali misék köré fonódó néphittel és népszokásokkal nyitja meg.
A hajnali misék, az angyalok miséi adják meg a karácsony igazi hangulatát. A hívek a hajnali sötétségben várják a napfényt, a Messiást, mint hajdan a próféták. Alig veszik észre, ami pedig egyébként nehezükre esik, a korai felkelést, a havat, a fagyot. A havat különben még a templomba menés ideje előtt illik elseperni, ezért a korai munkáért sem zúgolódik senki.
A hajnali misék összefüggésben állanak a vőlegényvárás kedves babonáival is. Az Alföldön ha rorátéra harangoznak, cukrot, vagy mézet eszik a lány, hogy édes legyen a nyelve és minél előbb férjet édesgessen magához. Vagy a harang köteléből kis darabot szerez, azt hajfonó pántlikájába varrja, hogy farsangkor sok kérője legyen.
Módosítás dátuma: 2023. január 21. szombat, 10:09
Bővebben...
|