Karácsony a néphitben

Aki karácsony estéjén poharat, vagy flaskót tör el, nem éri meg a jövő karácsonyt.

Karácsonytól újévig nem szőnek és nem fonnak, nehogy a szarvasmarha megsántuljon.

Karácsony estéjén minden ételből visznek egy kanálnyit és azt Jézus születése napján a háziállatokkal megetetik, hogy egész éven át egészségesek legyenek.

Karácsony estéjén a gazdasszony mézzel keresztet csinál lánya és fia homlokára, hogy amaz után a legények, emez után pedig a leányok úgy járjanak, mint méhek a méz után.

Karácsony estéjén a gazda egy-két kéve szalmát hoz a szobába, ezzel azután a gyümölcsfáit bekötözi, hogy jól teremjenek.

Karácsony estéjén a lányok szilvafát ráznak meg és e közben figyelnek, honnan hangzik kutyaugatás, arról a tájról fog jönni a kérőjük.

Olyan fát, a mely nem terem, karácsony estéjén fejszével meg kell kopogtatni és a közben mondani: Fogsz-e teremni, vagy nem? Ha nem, kiváglak. A fa biztosan gyümölcsöt fog hozni.

Karácsony estéjén a baromfit rostáról etetik meg, hogy mindig együtt legyen.

Aki karácsony estéjén almát magostól vág ketté, nem éli meg a jövő karácsonyt.

Azt a pásztort, aki karácsonynapján lopott kalácsot eszik, sohasem fogják meg tilosban.

Karácsony estéjén a falu lányai három papírszeletre egy-egy legény nevét írják, a papiroskát három tésztapalacsinba sodorják, és forró vízbe dobják; amelyik név elsőnek kerül a vízszínre, ahhoz a legényhez mennek nőül.

Karácsony estéjén almát hámoznak a lányok, azonban vigyáznak, hogy a héj egészben megmaradjon, ezt azután hátuk mögé dobják és amilyen betű-alak képződött a földre esett héjból, olyannal fog kezdődni a leendőbelijük keresztneve.

Karácsony estéjén nyaláb fát szednek olvasatlanul a hajadonok, és amelyikök páros darabot szedett, legényemberhez megy nőül, különben özvegyhez.

Mikor almát esznek a karácsonyi vacsoránál, kicserélik egymással a falatokat, hogy ismeretlen utakon el ne tévedjenek.

Legjobb a karácsonyi kalácsot körtefa fájával sütni meg; a hamut káposztapalánta alá kell hinteni, hogy le ne rágják a hernyók.

Karácsony estéjén az eladó lányok fakanállal kopognak oly házak ablakán, ahonnan férjet szeretnének kapni: ha a bent levők azt mondják: vidd el őt, úgy egy éven belül menyecske lesz belőlük: ha azt kiáltják: hagyd, mert megártana, még hosszú ideig pártában maradnak.

Karácsony estéjén minél több kalácsot hagynak az asztalon, hogy bő isteni áldásban legyen részük.

Karácsony estéjén keményre főtt borsót szórnak el a szobában, másnap reggel betereli oda tyúkjait a gazdasszony és ahány borsószemet eszik meg egy-egy tyúk: annyit fog tojni.

Aki a karácsonyi éjféli mise után puttonyból iszik vizet, az sokáig bírja ki majd a szomjúságot.

A karácsonyi vacsora morzsáit ablak alá szórják abban a hitben, hogy azokból kis virágocskák fognak kinyílni.

Amely gyermek karácsony estéjén születik, abból szerencsés ember lesz.

* * *

Ezek a hiedelmek természetesen merő babonák, feltevések. De az nem tagadható, hogy a néphit egyikében másikában az önkifejtő és számító gondolkodás is megnyilatkozik.

Forrás:Téli Esték, 1910. 13. évfolyam, 9-10. szám 9.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/TeliEstek_1910/?query=reg%C3%B6l%C3%A9s&pg=140&layout=s