Kooperáció, egyszerű: A munkaszervezet alapformáinak egyik csoportja (—>munkaszervezet alapformái), amely azokat a munkákat öleli fel, ahol a családok más családokkal alkalmilag kerülnek egymással kapcsolatba. Az érintkezés módja, szervezeti formája kiforratlan, alkalmi jellegű, bár spontán módon érvényre jut benne bizonyos, egyéb munkák során kialakult szerveződési elv (pl. nemek, korok munkamegosztása). A ~ létrejöttének alapja rendszerint valami rendkivüli, váratlan esemény (pl. tűzvész, árvíz), amelyre a közösség tagjai egyénileg, de mégis a közösség érdekét tekintve is reagálnak. E munkavégzés során a helyzetnek megfelelően kialakul valamilyen alkalmi, spontán szervezeti forma, együttműködés, melyben a helyzeten úrrá levő, lélekjelenlétüket megőrző emberek alkalmi, irányító szerepre tesznek szert. A ~t, mivel minden eset konkrét, minden alkalom egyedi, a néprajz nem bontja tovább, csupán azt tekinti feladatának, hogy konkrét esetekben megvizsgálja a hagyományos munkamegosztás elemeinek érvényre jutását, s abból következetesen a tisztán organikus szervezetek kialakulásának törvényszerűségeire (—>munkamegosztás). - írod: Szabó László NÉ. (1965).